A hótól a tölcsérig
- Dátum: 2013.08.21., 20:39
Szerette ókori hadvezér és császár, de már előttük feltalálták a kínaiak. Elterjedéséhez az ipari forradalom kellett, de elmaradhatatlan alkotóeleme csak a 20. század elején csatlakozott hozzá. Kötve hisszük, hogy ebből bárki is kitalálja cikkünk főszereplőjének kilétét.
A fagylalt nem épp a legegészségesebb étel, főleg a mai formájában, ugyanakkor tudni kell róla, hogy sok kalciumot és vitaminokat tartalmaz. Mindezzel együtt a népszerű édesség története rendkívül hosszú és érdekes.
A fagyi elődjét valószínűleg Kínában fogyasztották először, több ezer évvel ezelőtt jéggel és, vagy hóval párosított édességek formájában. Persze ez még nem az igazi fagylalt volt, a tejet és a jeget az arabok keverték össze elsőként. Tej, tejszín, vagy joghurt, cukor – ez volt a 9-10. század arab világában kapható fagyi alapreceptje. A hideg édesség egyébként ennél már korábban elindult világhódító útjára, hiszen a Perzsa és a Római Birodalomban is szívesen fogyasztották a gyümölcsökkel, vagy különböző fűszerekkel ízesített finomságot. Nagy Sándor is szerette, de nem annyira, mint Nero császár, aki állítólag több száz kilométerről, a hegyekből hozatta a jeget az elkészítéséhez.
Az arab találmány után a kínaiak álltak elő egy újítással: rájöttek, hogy konyhasó hozzáadásával úgy hűthetik fagypont alá az ételt, hogy az megfagyna. Ezáltal a fagyi könnyebben eltartható lett.
A modernizáció útján felfelé lépkedő fagylalt a közékor végére Európában is elterjedt, ahogyan lenni szokott az uralkodók, a főurak, a gazdagok körében, hiszen a tiszta jég nem volt olcsón beszerezhető alapanyag. A fagyi szélesebb körű elterjedését az ipari forradalom alapozta meg, a 19. század végére már minden profi kávéház kínálatában megtalálható volt. Érdekesség, hogy a ma már alapvető részének tekintett tölcsért csak a 20. század elején szabadalmaztatták. Innen már csak egy ugrás volt a modern jégkrém, amely tölcséres testvérével, valamint különböző mutációival együtt ma is folyamatosan növekvő, hatalmas népszerűségnek örvend az egész világon.
Magyarországra először Mátyás király felesége, Beatrix hozta be a fagylaltot, ami azután hosszú ideig ismét ismeretlen volt hazánkban. Legközelebb a 17. század végén, a 18. század elején jelent meg osztrák közvetítéssel.
Fotó:
pixabay.com
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?