A hótól a tölcsérig
- Dátum: 2013.08.21., 20:39
Szerette ókori hadvezér és császár, de már előttük feltalálták a kínaiak. Elterjedéséhez az ipari forradalom kellett, de elmaradhatatlan alkotóeleme csak a 20. század elején csatlakozott hozzá. Kötve hisszük, hogy ebből bárki is kitalálja cikkünk főszereplőjének kilétét.
A fagylalt nem épp a legegészségesebb étel, főleg a mai formájában, ugyanakkor tudni kell róla, hogy sok kalciumot és vitaminokat tartalmaz. Mindezzel együtt a népszerű édesség története rendkívül hosszú és érdekes.
A fagyi elődjét valószínűleg Kínában fogyasztották először, több ezer évvel ezelőtt jéggel és, vagy hóval párosított édességek formájában. Persze ez még nem az igazi fagylalt volt, a tejet és a jeget az arabok keverték össze elsőként. Tej, tejszín, vagy joghurt, cukor – ez volt a 9-10. század arab világában kapható fagyi alapreceptje. A hideg édesség egyébként ennél már korábban elindult világhódító útjára, hiszen a Perzsa és a Római Birodalomban is szívesen fogyasztották a gyümölcsökkel, vagy különböző fűszerekkel ízesített finomságot. Nagy Sándor is szerette, de nem annyira, mint Nero császár, aki állítólag több száz kilométerről, a hegyekből hozatta a jeget az elkészítéséhez.
Az arab találmány után a kínaiak álltak elő egy újítással: rájöttek, hogy konyhasó hozzáadásával úgy hűthetik fagypont alá az ételt, hogy az megfagyna. Ezáltal a fagyi könnyebben eltartható lett.
A modernizáció útján felfelé lépkedő fagylalt a közékor végére Európában is elterjedt, ahogyan lenni szokott az uralkodók, a főurak, a gazdagok körében, hiszen a tiszta jég nem volt olcsón beszerezhető alapanyag. A fagyi szélesebb körű elterjedését az ipari forradalom alapozta meg, a 19. század végére már minden profi kávéház kínálatában megtalálható volt. Érdekesség, hogy a ma már alapvető részének tekintett tölcsért csak a 20. század elején szabadalmaztatták. Innen már csak egy ugrás volt a modern jégkrém, amely tölcséres testvérével, valamint különböző mutációival együtt ma is folyamatosan növekvő, hatalmas népszerűségnek örvend az egész világon.
Magyarországra először Mátyás király felesége, Beatrix hozta be a fagylaltot, ami azután hosszú ideig ismét ismeretlen volt hazánkban. Legközelebb a 17. század végén, a 18. század elején jelent meg osztrák közvetítéssel.
Fotó:
pixabay.com
Karácsonyi vendégváró falatkák, amiket a rokonok is imádnak
A karácsonyi ünnepek egyik legszebb része, amikor a család és a rokonok végre együtt lehetnek. A beszélgetések, nevetések és közös emlékek mellé szinte elengedhetetlenek az ízletes vendégváró falatkák, amelyek folyamatosan az asztalon lehetnek.
A méz jótékony hatásai – Természetes arany a mindennapokra
A méz az egyik legrégebbi és legsokoldalúbb természetes csodaszerünk, amit már az ókorban is nagy becsben tartottak. Nemcsak az ételek ízesítésére alkalmas, hanem a test és a lélek támogatására is.
Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit
A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.
A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra
A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.
Okostányér - egy opció az egészségesebb étkezéshez
Az mindenkinek oké, hogy egészségesen kell(ene) étkeznünk, hogy a testünk mindent megkapjon, amire szükségünk van, de sokan nem tudják, hogyan is kellene ezt jól csinálni. Íme egy remek alternatíva erre.