A hótól a tölcsérig
- Dátum: 2013.08.21., 20:39
Szerette ókori hadvezér és császár, de már előttük feltalálták a kínaiak. Elterjedéséhez az ipari forradalom kellett, de elmaradhatatlan alkotóeleme csak a 20. század elején csatlakozott hozzá. Kötve hisszük, hogy ebből bárki is kitalálja cikkünk főszereplőjének kilétét.
A fagylalt nem épp a legegészségesebb étel, főleg a mai formájában, ugyanakkor tudni kell róla, hogy sok kalciumot és vitaminokat tartalmaz. Mindezzel együtt a népszerű édesség története rendkívül hosszú és érdekes.
A fagyi elődjét valószínűleg Kínában fogyasztották először, több ezer évvel ezelőtt jéggel és, vagy hóval párosított édességek formájában. Persze ez még nem az igazi fagylalt volt, a tejet és a jeget az arabok keverték össze elsőként. Tej, tejszín, vagy joghurt, cukor – ez volt a 9-10. század arab világában kapható fagyi alapreceptje. A hideg édesség egyébként ennél már korábban elindult világhódító útjára, hiszen a Perzsa és a Római Birodalomban is szívesen fogyasztották a gyümölcsökkel, vagy különböző fűszerekkel ízesített finomságot. Nagy Sándor is szerette, de nem annyira, mint Nero császár, aki állítólag több száz kilométerről, a hegyekből hozatta a jeget az elkészítéséhez.
Az arab találmány után a kínaiak álltak elő egy újítással: rájöttek, hogy konyhasó hozzáadásával úgy hűthetik fagypont alá az ételt, hogy az megfagyna. Ezáltal a fagyi könnyebben eltartható lett.
A modernizáció útján felfelé lépkedő fagylalt a közékor végére Európában is elterjedt, ahogyan lenni szokott az uralkodók, a főurak, a gazdagok körében, hiszen a tiszta jég nem volt olcsón beszerezhető alapanyag. A fagyi szélesebb körű elterjedését az ipari forradalom alapozta meg, a 19. század végére már minden profi kávéház kínálatában megtalálható volt. Érdekesség, hogy a ma már alapvető részének tekintett tölcsért csak a 20. század elején szabadalmaztatták. Innen már csak egy ugrás volt a modern jégkrém, amely tölcséres testvérével, valamint különböző mutációival együtt ma is folyamatosan növekvő, hatalmas népszerűségnek örvend az egész világon.
Magyarországra először Mátyás király felesége, Beatrix hozta be a fagylaltot, ami azután hosszú ideig ismét ismeretlen volt hazánkban. Legközelebb a 17. század végén, a 18. század elején jelent meg osztrák közvetítéssel.
Fotó:
pixabay.com
A rutin, mint anyag, amire szükségünk van
Van jó pár kevésbé közismert anyag, ami nélkül a szervezetünk nem fog megfelelően működni, ilyen a rutin is.
A roppanás varázsa – miért imádjuk a sült ételeket?
Aranybarna bunda, forró belső és az a bizonyos első harapás, amikor minden a helyére kerül. A rántott harapnivalók és a húsok iránti rajongás mögött mindig ott rejlik az élvezet. Azonban mi vonz minket ennyire a bundázott ételek és a street food klasszikusok felé?
Milyen, amikor nem elég a C-vitamin a szervezetünkben?
Mindenki ismeri a C-vitamint, és azt is tudja mindenki, hogy fontos, hogy eleget fogyasszunk. Mutatom, milyenek a hiánytünetek és mit tehetünk ellene.
Fekete ételek – ezért fogyassz belőlük eleget
Ismerjük a zöld ételeket, amik általában a zöld levélűek, vagy a pirosokat, amik többségében a bogyós gyümölcsök, vagy a cékla, de mi a helyzet a fekete ételekkel?
Reggel „zabos” vagyok
A reggeli szerepét nem érdemes alábecsülni: az első étkezés alapozza meg az energiaszintet, a koncentrációt és a teljesítményt a nap hátralévő részére. Ha gyors, mégis tápláló megoldást keresünk, a zab kiváló választás.