Nehéz elkerülni
- Dátum: 2013.08.17., 22:29
Talán nem túlzás rögtön az elején leszögezni, hogy mellőzni szinte egyenlő a lehetetlennel. Ugyanakkor érdemes közelről megismerni, mert a nagyobb, részletesebb tudás birtokában sokat tehetünk az egészségünkért.
Többször is foglalkoztunk már a cukorral, annak történetével, formáival és egészségkárosító hatásaival is. Most igyekszünk összefoglalni, mely élelmiszerek a „legfertőzöttebbek”.

A túlzott cukorfogyasztás elsősorban szív- és érrendszeri megbetegedéseket, és több más egyéb veszélyes bajt okozhat. És az igazság az, hogy a fejlett országok lakosságának jelentős része túl sok cukrot vesz magához. Ez persze a legtöbbször „le sem esik”, hiszen sokszor nem is tudjuk, hogy épp cukrot fogyasztottunk, ráadásul nem is kis mennyiségben. Egy példa: mindenki tudja, hogy a forgalomban lévő üdítők jelentős része sok cukrot tartalmaz, ez mégsem tudatosult még kellőképpen. A másik dolog, lehet, hogy épp a címkén lévő százalék (ajánlott napi beviteli érték) nyugtat meg valakit, egészen addig, amíg az apró betűt el nem olvassa. Ott ugyanis meglátja, hogy az értéket két, vagy két és fél deciliterre számolják és nem fél literre.
A címkéket érdemes böngészni, de még a legalaposabb, legfigyelmesebb vásárló sem tudja kiiktatni teljesen étrendjéből a cukrot. Ami nem baj, ha a mennyiséget csökkentjük, már nyertünk ügyünk van.
Az édesítőszerekkel sokan megnyugtatják magukat, pedig nem szabadna, hiszen ezek sem sokkal egészségesebbek a cukornál. A természetes édesítők ezzel szemben nem jelentenek zsákutcát, de nagyobb mennyiségben azokat sem érdemes használni.
A gyümölcsök cukrot tartalmaznak, a felesleg pedig zsírrá alakul szervezetünkben. Mértékletességre van tehát szükség esetükben is, különösen a banán, a szőlő, a cseresznye, a szilva, az ananász és a körte fogyasztására kell odafigyelni.
Az édesipari termékek használatát érdemes minimálisra csökkenteni, és a pékáruk összetevőit sem árt átnézni. Az alkoholfogyasztás szintén kényes pont a témában. A zöldségek viszont „minden mennyisében” jöhetnek, közülük a kukoricának, sütőtöknek, a sárgarépának és a zöldborsónak van kicsit magasabb szénhidrát tartalma.
Fotó:
pixabay.com
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?