Menü

Nehéz elkerülni

  • Dátum: 2013.08.17., 22:29

Talán nem túlzás rögtön az elején leszögezni, hogy mellőzni szinte egyenlő a lehetetlennel. Ugyanakkor érdemes közelről megismerni, mert a nagyobb, részletesebb tudás birtokában sokat tehetünk az egészségünkért.

Többször is foglalkoztunk már a cukorral, annak történetével, formáival és egészségkárosító hatásaival is. Most igyekszünk összefoglalni, mely élelmiszerek a „legfertőzöttebbek”.

A túlzott cukorfogyasztás elsősorban szív- és érrendszeri megbetegedéseket, és több más egyéb veszélyes bajt okozhat. És az igazság az, hogy a fejlett országok lakosságának jelentős része túl sok cukrot vesz magához. Ez persze a legtöbbször „le sem esik”, hiszen sokszor nem is tudjuk, hogy épp cukrot fogyasztottunk, ráadásul nem is kis mennyiségben. Egy példa: mindenki tudja, hogy a forgalomban lévő üdítők jelentős része sok cukrot tartalmaz, ez mégsem tudatosult még kellőképpen. A másik dolog, lehet, hogy épp a címkén lévő százalék (ajánlott napi beviteli érték) nyugtat meg valakit, egészen addig, amíg az apró betűt el nem olvassa. Ott ugyanis meglátja, hogy az értéket két, vagy két és fél deciliterre számolják és nem fél literre.

A címkéket érdemes böngészni, de még a legalaposabb, legfigyelmesebb vásárló sem tudja kiiktatni teljesen étrendjéből a cukrot. Ami nem baj, ha a mennyiséget csökkentjük, már nyertünk ügyünk van.

Az édesítőszerekkel sokan megnyugtatják magukat, pedig nem szabadna, hiszen ezek sem sokkal egészségesebbek a cukornál. A természetes édesítők ezzel szemben nem jelentenek zsákutcát, de nagyobb mennyiségben azokat sem érdemes használni.

A gyümölcsök cukrot tartalmaznak, a felesleg pedig zsírrá alakul szervezetünkben. Mértékletességre van tehát szükség esetükben is, különösen a banán, a szőlő, a cseresznye, a szilva, az ananász és a körte fogyasztására kell odafigyelni.

Az édesipari termékek használatát érdemes minimálisra csökkenteni, és a pékáruk összetevőit sem árt átnézni. Az alkoholfogyasztás szintén kényes pont a témában. A zöldségek viszont „minden mennyisében” jöhetnek, közülük a kukoricának, sütőtöknek, a sárgarépának és a zöldborsónak van kicsit magasabb szénhidrát tartalma.

Fotó:
pixabay.com

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Noni – a trópusok különleges gyümölcse

A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.