Ha kezdődik a fogváltás
- Dátum: 2013.08.07., 16:03
A fogváltás általában öt-hat éves korban kezdődik a gyermekeknél. A szülők számára egy újabb fordulópont, láthatóan nem kisgyerek többé az utód, hamarosan iskolaéretté válik.
A fogváltás ideje a szakemberek szerint öt-hat éves korban kezdődik el, ám ez lehet valamivel korábban, vagy később is. Nyilván alkati kérdés ez, amit nem befolyásolhatunk _ a természet megoldja a maga szükséges idejében.
Először a két alsó metszőfogat cserélik le a gyerkőcök, majd következik a két felső metszőfog. Nagyjából 7-8 évesen az oldalsó metszőfogak következnek, először alulról, majd felülről potyognak ki.
Amikor 9-10 éves lesz a csemeténk a tejőrlőfogak helyére maradandó őrlők kerülnek, amiket kisőrlőknek hívnak a szakemberek. Egy-két éven belül a második kisőrlő fogak is kihullanak, aztán utoljára a szemfogak is kicserélődnek. Ez a folyamat általában a fiatalok 12-13 éves koráig tart.
Tudni kell még, hogy a meglévő őrlőfogak mögé kerülnek majd nagyőrlők, kettő-kettő minden oldalra, alulra és felülre is, így lesz teljes a fogsor, ami összesen 28 fogat jelent.
Nem szóltunk még a bölcsességfogakról, ami egyénenként szintén eltérő lehet és ezek csak felnőtt korban bukkannak elő, de néha az is előfordul, hogy az ínyben maradnak és ki kell operálni őket.
A tejfogak gyökere normális esetben felszívódik, amikor kihullik a fogacska, majd a helyén, egy-két héten belül megjelenik a maradandó fog teteje, csücske. Ez egyáltalán nem jár fájdalommal, a gyerekek sokszor észre sem veszik, amikor kipottyan a fogacskájuk.
Az sem ritka, hogy az apróbb tejfogak miatt, a nagyobb maradandók ferdén kezdenek el nőni, esetleg a tejfogak mögött, a második sorban jelennek meg. Ekkor nem feltétlenül kell kétségbe esni, mert ahogy növekszik a gyermek, úgy növekszik a koponyája és az állkapcsa is, vagyis a maradandó fogak később maguktól be tudnak illeszkedni a helyükre. Persze, ha ez nem történik meg, akkor feltétlenül keressünk fel fogszabályozással foglalkozó szakorvost, aki eldönti, szükséges-e valamilyen beavatkozás, vagy helyre áll a rend magától.
Fotó:
pixabay.com
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Nyári táborok gyerekeknek – Melyek a legnépszerűbbek, és miért rajonganak értük a családok?
Amint beköszönt a nyári szünet, sok szülő számára felmerül a kérdés: milyen programmal töltsék tartalmasan a gyerekek a hosszú vakációt? A nyári táborok évről évre egyre népszerűbbek, hiszen nemcsak felügyeletet biztosítanak, hanem élményeket, új barátságokat és rengeteg hasznos tapasztalatot is adnak a gyerekeknek.
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött
„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?