Ronda és egészséges – az ananász
- Dátum: 2013.08.02., 16:27
Fura növényt hoztak haza Európába annak idején Amerika felfedezői. Az újdonság először is nagyon csúnya volt, másodszor érdekes íz világgal ismertette meg az öreg kontinens lakóit.
Mi sem természetesebb, hogy a Dél- és Közép-Amerikából származó ananász a tehetősek kiváltsága volt az Európába kerülés utáni évszázadokban. Az egyszikűek osztályába, a perjevirágúak rendjébe és a broméliafélék családjába tartozó növény népszerűségét nem ki részben annak köszönhette, hogy mai szófordulattal élve a hódítók szemében csúnya volt és finom. Kívülről nem volt túl bizalomgerjesztő, a gyümölcs húsának különleges, keserű-édes íze azonban gyorsan meghódította az arisztokrata szíveket.
Az ananász hazájában, Amerikában persze ekkor már jól ismerték a növényt, sőt termesztették is azt. Európában ez nem volt ilyen egyszerű, bár az ananász viszonylag jól bírja a szélsőségesebb körülményeket is, európai termesztéséhez komolyabb botanikus szaktudásra, illetve melegházra volt szükség. A 17-18. századra aztán már a világ számos részét meghódította a növény, amely Magyarországon is megjelent.
Az ananász a gyógyászatban és az egészséges életmódban is komoly tekintélyt vívott ki magának. Diéták kedvelt eszköze, amely többek között gazdag vitaminokban és jelentős a kalcium, kálium, vas és magnéziumtartalma. Immunrendszer erősítő, serkenti az anyagcserét, jó hatással van a vízháztartásra és az emésztésre. Persze nem mellékes a kiemelkedő kulináris szerepe sem.
Fotó:
pixabay.com
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?