Menü

Fehér helyett barnát

  • Dátum: 2013.07.24., 11:45

Az utóbbi időszakban annyi rosszat hallani a különböző, minden nap használt pékáruk egészségünkre gyakorolt hatásairól, hogy érdemes kicsit jobban körülnézni az üzletek polcain és a termékek címkéin.

Ma már köztudott, hogy a fehér kenyér jóval gyengébb tulajdonságú, mint teljes kiőrlésű lisztből készült társai. Az annak idején a hatékonyabb élelmezési viszonyok elérése érdekében „kitalált” fehér liszt nélkülöz egy sor vitamint, valamint rost és ásványi anyagot. Ennek az az oka, hogy őrléskor szétválasztják a búzaszemet az egészséges korpától, azaz a terméshéj, valamint a csírarésztől.

Semmi gond – mondhatjuk, hiszen az üzletekben, különösen a hipermarketekben hatalmas választékát találjuk a sötétebb színű péksüteményeknek, kenyereknek, csakhogy a helyzet természetesen nem ilyen egyszerű. Attól, hogy valami barna, még nem biztos, hogy egészséges, sokfajta kenyér ugyanis a hozzáadott színezék (kakaópor, karamell) miatt színes és nem a teljes kiőrlésű liszt használatától. Sajnos a kenyereknél nem mindig találni részletes leírást a készítési módról és az összetevőkről, de néhány apró fogással leleplezhetjük a kakukktojásokat. Az egyik ilyen fogás a súly, valamint az állag. A teljes kiőrlésű lisztből készültek tömörebbnek, nehezebbnek kell lennie. Az illat is árulkodó lehet, utalhat például a színezék használatára.

Mindenképpen érdemes tehát ellenőrizni a terméket, ha pedig nem bízunk a bolti áruban, otthon is megsüthetjük kenyerünket. Az alapanyagokat mi választjuk, ma már rengeteg recept elérhető és nem is feltétlenül van hozzájuk szükség kenyérsütőre.

Az úgynevezett Graham-liszt egészségesebb, mint a fehér liszt, de nem teljes kiőrlésű gabonából készül. Érdemes azonban kipróbálni a tönkölybúzából, rozsból, vagy zabból előállított pékárukat, hiszen ezek rost, vitamin, valamint antioxidáns tartalma jelentős.

Fotó:
sxc.hu

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?