Kifogástalanul, frissen
- Dátum: 2013.07.20., 22:03
A salátakészítésnél egyszerűbb konyhai művelet nem létezik. Persze azért nem árt megfogadni néhány jó tanácsot.
A salátához mindig kifogástalan, friss alapanyagokat használjunk. A megtisztított nyersanyagokat ne áztassuk, mert a vitaminok, ásványi sók egy része kioldódik, így a saláta biológiai értéke csökken. Ugyanilyen megfontolásból a zöldségeket lehetőleg rövid lében főzzük, és ha mód van rá, akkor a levét is használjuk fel. Zöldségeinket gőzben is megpuhíthatjuk, így az értékes anyagok kioldódása csökken.
A szemnek is tetszetősebb, ha a zöldeket egyenletesre daraboljuk. Nyersanyagainkat vékonyan hámozzuk meg, mert általában a héj alatti rész tartalmazza a legtöbb értékes tápanyagot, vitamint. Fontos, hogy a zöld leveleket gondosan leszárítsuk, mert ha nedvesek, a salátaöntet nem tapad meg rajtuk.
Óvakodjunk a túlzott, mértéktelen fűszerezéstől. Két-három fűszernövény használata legtöbbször bőségesen elegendő.
A nyers, zöld salátákat csak tálalás előtt keverjük össze, mindig hidegen és ropogósan tálaljuk. A főtt salátákat viszont már tálalás előtt egy-két órával készítsük el, hogy az ízek összeérjenek.
A vegyes salátákat könnyedén keverjük, ne törjük meg az alapanyagokat. A keveréshez fa-, üveg-, vagy műanyag kanalat használjunk.
A salátalét, a dresszinget, az öntetet mindig üveg-, porcelán-, esetleg műanyag edényben tároljuk, így megakadályozhatjuk, hogy a savas anyagok a fémet kioldva kellemetlen mellékízt kapjanak, esetleg mérgező vegyületeke keletkezzenek. A salátalé készítésének fontos szabálya, hogy előbb a sót, majd az ecetet, vagy a citromlevet, végül a cukrot adjuk hozzá.
Az öntetek készítésekor nagy figyelmet kell fordítani a felhasznált olajok minőségére, mert a napraforgó- és repceolaj könnyen avasodik. Használjunk inkább olívaolajat, amely a legalkalmasabb a saláta készítéshez. Íze viszonylag semleges, lehűtve vajszerűen sűrűsödik. Szólnunk kell még a pálma-, vagy kókusz-, a szezám-, a dió, a mákolajról is, amelyek ugyancsak kiváló alapanyagai lehetnek egy remek salátaöntetnek.
Forrás:
Tusor András: Salátástál
Fotó:
sxc.hu
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?