Menü

Végre itt a málnaszezon!

  • Dátum: 2013.07.14., 10:21

A málna, az eperhez hasonlóan, rendkívül közkedvelt gyümölcs. Nemcsak szörpöt, lekvárt, dzsemet, hanem akár még bort is készíthetünk belőle. Persze a legjobb a nyersen.

A málnára hazánkban őshonos gyümölcsként tekintenek. De a Kaukázustól egészen a mediterrán égövig megtalálható, viszont a déli, forró éghajlatot már egyáltalán nem kedveli. Ha málnát szeretnénk termeszteni, a legjobb, ha félárnyékos, hűvös helyre telepítjük. Rendkívül gyorsan és könnyen szaporodik, ha nem figyelünk oda, pillanatok alatt elburjánzik. Viszont tőről nagyon nehezen ered meg, maggal pedig csak az próbálkozzon, akinek van fóliasátra.

A málnát már az ókorban is ismerték, de a középkori kolostorokban indult el igazán világhódító útjára - bár akkor még nem gyümölcsként, hanem gyógynövényként tekintettek rá. Amerikában például a fekete változata honos.

A málna finom édes, és mégis kissé savanykás. E két íz karaktereit élesen magában hordozza. Rendkívül alacsony szénhidráttartalma miatt a cukorbetegek is fogyaszthatják, sőt számukra kifejezetten ajánlott. Viszont apró magvai miatt a gyereknek csak két éves kor után javasolt a fogyasztása, ugyanis ezek az apró magocskák könnyen allergiát okozhatnak.

A málna gyümölcse igen gazdag A, B1, B2 és C vitaminban, igen magas az antioxidáns tartalma is. Vértisztító, sőt vérszegénység ellen is javasolt. Kálcium, kálium, vas és magnézium tartalma jelentős. Azt csak kevesen tudják, hogy a rendszeres fogyasztása a belekre is jótékony hatással van, tisztítja és regenerálja a bélflórát, így a másnaposság egyik remek természetes ellenszere.

Fentebb szóltunk már róla, hogy a középkorban gyógynövényként tekintettek rá, főleg a levelei miatt. A málnaleveleket májustól augusztusig érdemes begyűjteni és leszárítani, mert aztán kitűnő tea főzhető belőle. Szeder és szamócalevéllel kombinálva hűsítő, szomjoltó teát készíthetünk, de önmagában is fogyaszthatjuk. A málnalevél tea hatékonyan és gyorsan gyógyítja a hasmenést, a különböző gyulladásokat a torokban, a szájban. Húgyúti panaszok meghűlés, láz esetén is alkalmazható, valamint antibakteriális hatású.

Rovarcsípésekből fakadó duzzanatokra is tehetünk belőle borogatást, illetve remek pórusösszehúzó. A várandós kismamáknak is ajánlják a fogyasztását az utolsó trimeszterben, mert ellazítja a szüléshez szükséges izomzatot.

Fotó:
sxc.hu

Mire jó az articsóka?

A mediterrán konyha népszerű zöldsége, érdemes jobban megbarátkoznunk vele. Amíg meleg van, a könnyebb ételeket részesítjük előnyben, nemcsak a bikinihez formált alak megőrzése érdekében, hanem alapvetően kevésbé kívánjuk a nehéz, zsíros ételeket. Aki nem akarja terhelni emésztőrendszerét, azoknak feltárjuk a könnyed emésztés titkát, amelyet az articsóka hatóanyaga rejt.

Természetes tápanyag a gondtalan emésztésért

Az emésztőenzimek feladata, hogy a bejuttatott táplálékot feldolgozzák, alkotórészeire bontsák. Az amiláz nevű, szénhidrátbontó enzimnek köszönhetően az emésztés már a szájban elkezdődik, a hasnyálmirigy, a máj és a bélfalból elválasztódó emésztőenzim pedig a fehérjék és a zsírok bontásában segít. Ha ezekből az enzimekből nincs elég, akkor az emésztés folyamata nem megy végbe zavartalanul.

Longevity, holisztikus szemlélet, egészségtudatosság

A tudatos fogyasztók, életmódváltók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egészségtudatos életmódra a hosszú teljes élet, azaz a longevity elérése érdekében, melynek jelenleg az egyik fő kihívása az egészséges étrend kialakítása.

Vízkúra, a japánok ezt is mesterfokon űzik

Rengeteg egészséges módszert leshetünk el a japánoktól, mindezt az életmódjuk, étkezésük, nézeteik és kultúrájuk teszi lehetővé. A víz fogyasztása alapfeltétele létünknek, a japánok viszont ezt is tökélyre fejlesztették.

Dolgok, amik a fehérjeszegény diéta hatásai

30 éves korunkig a szervezet gyorsan regenerálja önmagát, 30 év után azonban sokkal könnyebben törnek a csontok, mint gyógyulnak. Hogy erősítheted meg tested vázát? Természetesen kalciummal, amelynek a fehérje a legjobb forrása.