Menü

Leplezzük le a transzzsírsavakat!

  • Dátum: 2013.07.14., 10:09

Tudta, hogy a transzzsírsavak a természetben is előfordulnak? Rengeteg tévhit övezi a transzzsírsavakat, holott ezek bevitelének csökkentésére valóban szükség van, hiszen negatív élettani hatásai bizonyítottak. Cikkünkben szeretnénk rávilágítani néhány meglepő tényre a transzzsírsavakkal kapcsolatban, ebben a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének Táplálkozási Akadémia hírlevele volt segítségünkre.

A transzsírok a természetben is jelen vannak
A transzzsírsavak tulajdonképpen egyszeresen telítetlen zsírsavak „transz” elrendezéssel, ez azt jelenti, hogy a szénhez kapcsolódó hidrogén molekulák egymással szemben, transz állásban helyezkednek el. Az emberi test nem termel transzzsírsavakat, jelenlétük nem is szükséges, sőt nem is kívánatos a szervezetben. Az olajban való sütés során, valamit a kérődző állatok (például tehén, juh) bendőjében is keletkeznek transzzsírsavak, ez utóbbiak bekerülnek a kérődző állat húsába, tejébe, az azokból előállított tejtermékekbe is. Éppen emiatt a transzzsírok teljes kiiktatása az étrendből nem lehetséges, hiszen az egyébként számos pozitív élettani hatással bíró tejtermékek és a növényi olajok is tartalmaznak transzzsírokat.

Maximum 2 gramm transzzsírsav fogyasztható naponta
A transzzsírsavak nagy része a növényi olajok ipari keményítése, más néven hidrogénezése során keletkezik, amikor azok folyékony halmazállapotból szilárd vagy félszilárd halmazállapotúvá válnak. A transzzsírsav-bevitel csökkentésére irányuló kezdeményezések hátterében az áll, hogy túlzott fogyasztásuk kedvezőtlenül befolyásolhatja az egészséget. A transzzsírsavak ugyanis emelik az összes és az LDL-(rossz)koleszterin szintet, viszont csökkentik a HDL-(jó)koleszterin szintet a szervezetben, ezáltal szerepük van az érelmeszesedés, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. Tudományos vizsgálatok eredményei alapján a napi 2 energiaszázaléknak megfelelő, azaz 5 g/nap transzzsírsav fogyasztás 25%-kal növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.

„Mivel a szív- és érrendszeri betegségek számítanak világszerte és Magyarországon is a fő haláloki tényezőnek, nagyon fontos, hogy az emberek odafigyeljenek az egészséges étkezésre, és azon belül is a koleszterinszintet leginkább befolyásoló zsírok fogyasztására. Jelenleg nincs olyan, az ételekre széles körben alkalmazható vizsgálati módszer, amellyel meg tudnánk különböztetni a kérődző állatok tejében és húsában található transzzsírsavakat az ipari feldolgozás során keletkezőktől, így forrásuk alapján nem lehet különbséget tenni a transzzsírsavak egészségre kifejtett hatásai között. Az Egészségügyi Világszervezet például napi 1 energiaszázalékban adja meg a transzzsírsav-fogyasztás határértékét, ami körülbelül napi 2 gramm transzzsírsav-bevitelnek felel meg. Ez a határérték jóval alatta van a mindennapi életben tapasztalható értéknek, hiszen Európa-szerte és Magyarországon is körülbelül ennek a dupláját, illetve háromszorosát fogyasztják az emberek.

A margarinban elenyésző transzzsírsav található
A közhiedelemmel ellentétben a margarinok ma már nem hidrogénezett növényi olajból készülnek, hanem a természetben is szilárd trópusi zsírokból (pálma és kókusz), valamint esszenciális zsírsavakban gazdag növényi olajokból. Éppen emiatt a boltokban kapható margarinok többségének elenyésző a transzzsírsav-tartalma, messze alulmarad a megadott határértéknek. Ha szeretnénk csökkenteni a transzzsírsavak-bevitelét, akkor nagyon fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy milyen élelmiszerekben található meg nagy mennyiségben ez a zsírfajta. Jó, ha tudjuk, hogy nem a sokat emlegetett margarin a felelős a túlzott transzzsírsav-bevitelért, mivel ezek ma már nem hidrogénezett növényi olajokkal készülnek. Minden esetben a gyártó felelőssége, hogy termékei előállítása során használ-e hidrogénezett növényi olajat.

Érdemes az élelmiszerek címkéit elolvasni, ahol bár ritkán van külön feltüntetve a termékben található transzzsírsav-tartalom, a margarinok közül több márka is megjelöli ezt az értéket is a csomagoláson. Ugyanakkor a hidrogénezett növényi olaj tartalom feltüntetése ma Magyarországon kötelező az összetevő listában a csomagoláson, így ez az információ már utalhat a transzzsírsav jelenlétére is. Minél magasabb a részlegesen hidrogénezett növényi olaj mennyisége az adott élelmiszerben, ezzel arányosan a transzzsírsav tartalom is valószínűleg magasabb.

Forrás:
www.unilever.hu

Fotó:
sxc.hu

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?