Nélkülözhetetlen saláták
- Dátum: 2013.07.11., 16:20
A saláták élettani jelentősége ma már tudományosan is bizonyított, hiszen kémiai összetételüknél fogva az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen anyagokat tartalmaznak.
A salátákban megtalálható vitaminok, ásványi sók különösen fontosak az emberi szervezet számára. Mivel a saláták nagy részét nyersen fogyasztjuk, ezért a hő hatására érzékeny, vízben oldódó vitaminok nem mennek tönkre és a lehető legnagyobb százalékban ki tudják fejteni jótékony hatásukat a szervezetben. Rostanyaguk elősegíti a gyomor- és bélműködést, illetve a megfelelő az emésztést.
A salátafélék ráadásul lúgosító hatásúak, így a szervezet sav-bázis egyensúlyának fenntartásában is jelentőséggel bírnak.
A salátafogyasztási szokásaink meglehetősen sajátosak. A legtöbb magyar ember számára a saláta még mindig egyet jelent a savanyúsággal. Sőt sokan a salátát el sem tudják képzelni az ecetből, vízből, cukorból álló lé nélkül. Pedig számtalan dresszing (öntet) létezik már, amely kiemelheti, fokozhatja, élvezetesebbé teheti a különböző zöldségek, gyümölcsök ízét, esetleg összhatását.
A magyar konyha főzési technológiájából adódón a nehéz, zsíros, fűszeres ételek megkívánják a savanyúságok étrendbe állítását, javítva a húsételek emészthetőségét, kiegészítve ízhatásukat. A saláták felhasználhatósága azonban ennél sokkal szélesebb körű. Egyrészt pótolhatják a savanyúságokat, fogyaszthatjuk köretként különböző húsok mellé, előételként, vagy egyszerűen önállóan, főfogásként. A húsételekkel együtt fogyasztva kellemes ízharmóniát biztosítanak, ráadásul táplálkozás-élettani szempontból is kiegészítik azokat. Hűtve mintegy kontrasztot biztosítanak a forró ételek mellett, fokozva azok élvezeti értékét.
A különféle saláta alapanyagok változatosan ízesíthetők a saláta öntetekkel. A fűszerek, ízesítőanyagok megválasztásánál, az arányok kialakításánál nyilvánvalóan nagyban érvényesül az egyéni ízlés, azonban igyekezzünk minden esetben megtartani a mértékletesség elvét.
Forrás:
Tusor András: Salátástál
Fotó:
sxc.hu
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?