Hogyan segíthetnek az édesítőszerek az energiaegyensúly fenntartásában?
- Dátum: 2013.07.10., 16:36
A boltok polcain sokféle édesítőszert találhatunk. Vannak olyanok, amiket csak utóízesítésre, vagy italaink édesítésére használhatunk, vannak olyanok, amikkel süthetünk és főzhetünk is. Vannak olyanok, amelyek szénhidráttartalma a cukoréval közel azonos, és vannak olyanok, amelyek energiamentesek.
Mostanában gyakran találkozhatunk egy új, energiamentes édesítőszerrel, a sztíviával. A sztívia egy Dél-Amerikában őshonos növény, magyar nevén jázminpakóca, amelyet szteviának vagy steviának is neveznek. A sztívia édesítő ereje 200-300-szor nagyobb a cukorénál, így elég kis mennyiség is a megszokott édes íz eléréséhez. A dél-amerikai indiánok már évszázadok óta használják édesítésre ezt a növényt, hazánkban azonban csak pár éve kapható, mivel az Európai Unió 2011-ben engedélyezte felhasználását. Ma már a boltok polcain is találkozhatunk sztíviával édesített termékekkel.

Mivel az emberi szervezet nem képes a sztívia feldolgozására, ezért annak energiatartalma sincs és nincs hatással a vércukorszintre sem. Így, ez a természetes édesítőszer segítségünkre lehet a fogyókúrában, beilleszthető a cukorbetegek étrendjébe, de az ideális testsúly megőrzéséhez is hozzájárulhat. Kapható por, folyadék, tabletta formájában, de ami kiemeli a többi édesítőszer közül az az, hogy megvásárolhatjuk magát a növényt, és akár otthon is elkészíthetjük saját édesítőszerünket a sztívianövény levelének leforrázásával, amit ezután szabadon felhasználhatunk, például egy jeges limonádé, vagy egy könnyű nyári gyümölcsös finomság elkészítéséhez.
Pontosan hány kalóriát is spórolhatunk azzal, hogy energiamentes édesítőszert választunk? Készítsünk most gondolatban egy könnyű, nyári barackos túrókrémet. Ha hagyományosan, 5 dkg barack, 5 dkg félzsíros tehéntúró, 1 evőkanál kefir és 10g (2 teáskanál) porcukor felhasználásával készítjük, ebben az esetben egy adag 22g szénhidrátot tartalmaz. Azonban, ha sztíviát használunk, szénhidráttartalma mindössze 6g. A különbség egyáltalán nem elhanyagolható!
A tudatos édesítőszer-választás mellett a következő életvezetési tippek segíthetnek megtartani az energiaegyensúlyt:
- Sportoljunk heti öt alkalommal, legalább 30 percet! Már egy tempósabb séta is sokat segít
- Reformáljuk meg étkezési szokásainkat. Ne az elkészítési idő domináljon, amikor választunk
- Húsokból, halakból és tejtermékekből válasszuk mindig az alacsonyabb zsírtartalmút.
- Fogyasszunk naponta három alkalommal zöldséget, két alkalommal gyümölcsöt.
- Próbáljuk ki az energiamentes édesítőszereket.
Forrás:
Györki Niké, dietetikus
Fotó:
Well PR Ügynökség
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?