Menü

Ásványok: a szervezet fontos nyomeleme a réz

  • Dátum: 2013.07.04., 10:51

Az emberiség történelmében a réz az egyik legrégebben és leggyakrabban használt fém, így már elődeink is felfigyelhettek a réz gyógyító hatására, valamint arra, hogy számos élettani folyamatban központi szerepet játszik.

Az első feljegyzések aes cyprium, másnéven ciprusi fém néven említették, mivel fő lelőhelye Ciprus szigete volt. A vöröses fényű, könnyen megmunkálható anyag amely vezeti a hőt, elektromos áramot, s oxidációra képes.  Hosszas megfigyelések után rájöttek, ha valaki rézből készült ékszert visel, annak sokkal jobb a közérzete és nem fáradékony. E nyomelem hiánya viszont kellemetlen tüneteket okozhat, ezért kell étrendünkbe olyan ételeket is beilleszteni, melyek szervezetünk legfőbb rézforrásai.

De vajon milyen pozitív hatásai vannak a réznek szervezetünkre?

A külsőleg (akár ékszerként)  használt nagy felületű réz oldja az izom és érgörcsöt, árnyékolja az elektroszmogot. Nagyon jó a hővezető képességgel rendelkezik és visszaveri a káros infravörös sugarakat. Hatására a blokkolt testrészekben fokozódik a vér- és a nyirokkeringés, a szervezetben visszaáll a normális működés.

A réz biokémiailag is nagyon fontos, ismert nyomelem, jó hatással van a vérnyomásra, és megakadályozza a só lerakódását. Mivel oxidációs képességekkel bír, éppen ez jelenti egyik legfontosabb szerepét, ugyanis részt vesz a szervezetre ható káros oxidációs folyamatok semlegesítésében. Ennek ellenére nem szokták az antioxidánsként megemlíteni, pedig az oxidációnak szerepe van a rákos folyamatok kialakulásában a szív-érrendszeri betegségek létrejöttében, így nem árt rá több figyelmet fordítani.

Emellett a réz számos élettani folyamatban is központi szerepet tölt be. Elősegíti a vörösvértestecskék valamint a vasat tartalmazó hemoglobin képződését, melyek az oxigént a szövetekbe szállítják, valamint az ezek hiányának gyógyítására adagolt vas felszívódását. Réztartalmú étel, fogyasztása után már 15 perc után bekerül a véráramba és kifejti jótékony hatását. A réz a kalcium beépüléséhez is elengedhetetlen, fontos szerepet játszik a csontok egészségének fenntartásában és a csontritkulás megelőzésében. Tulajdonképpen a réznek köszönhetjük a csontok, kötőszövetek szilárdságát, izmok rugalmasságát, illetve bőrünk feszességét. A réz a központi idegrendszer működéséhez is szükséges nyomelem.

Immunrendszerünk szempontjából sem elhanyagolható, hogy a réz vírus, baktérium, gombaölő hatást fejt ki. E tulajdonsága abból fakad, hogy az alacsonyabb - rendű szervezetekkel szemben már igen kis mennyiségben is mérgező hatású. Például az ételmérgezéseket okozó E-coli baktérium a rozsdamentes acélfelületeken sokáig elélhet, egy rézedény felületén néhány óra alatt elpusztul. Lehet, hogy nem is voltak olyan haszontalanok és egészségtelenek őseink rézből készült használati tárgyai. ( rézkilincs, rézedények stb.)

A réz élelmiszerekkel kerül a szervezetünkbe vagy felszívódhat bőrön át is. Nemcsak fiatalkorban hanem az időseknél is ügyelni kell a megfelelő rézbevitelre, mivel hiánya, számos időskori népbetegség oka.

A rézhiány tünetei:
Vérszegénység, ödéma, törékeny csontozat, ingerlékenység, fáradékonyság. Ennek kapcsán fiatalabb korban csontfejlődési és növekedésbeli zavarok, később magas koleszterinszint, és vérnyomásproblémák tapasztalhatóak. Tehát láthatjuk, hogy kismértékű hiánya is kellemetlen egészségügyi zavarokat idéz elő, melyeknek eredetét gyakran nem is sejtjük.

A túlzott rézbevitel viszont csökkenti szervezetünkben a cinkszintet, mely kihatással van az agyműködésre. Álmatlanságot, hajhullást, szabálytalan menstruációt és depressziót okozhat. Így túlzott adagolását is kerülni kell. Az ajánlott napi rézmennyiség a felnőtt szervezet számára: 2-6 milligramm körül elegendőnek bizonyul.

Táplálékaink közül a hüvelyesek, a gabonafélék és a máj tekinthetők a legjobb forrásainak. Mindennapi étkezésünk alkalmával leginkább elérhető a borjú és sertésmáj, a szója, búzacsíra, mogyoró, mandula, dió, lencse, zöldborsó, szárazbab, petrezselyem, búzakorpa, és a csiperkegomba fogyasztásával. Felszívódása az élelmiszerekből azonban mindössze 35–70%-ra tehető, így étrendünk összeállításánál ennek is külön figyelmet kell szentelni.

Fotó:
sxc.hu

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?