Fogyókúra, bársonyos bőr, egészséges haj, a megoldás: F – vitamin
- Dátum: 2013.07.02., 11:37
Ki ne szeretne ilyen küllemet, selymes, puha bőrt és ragyogó, nem töredező hajat?! A köztudatban kevesebb jelentőséggel bíró F – vitamin sokat segíthet ezen…
A telítetlen zsírsavak közé tartozó F – vitamin az úgynevezett ADEK – vitaminok (egyszerűbben DEKA) csoportjába tartozik, melyek túlnyomó részével már az előzőekben foglalkoztunk. A legújabb megítélés szerint egyesek már nem is sorolják a vitaminok közé, mivel a szervezetnek jóval nagyobb mennyiségben van rá szüksége, mint a hagyományos értelemben vett vitaminokra. Ám élettani hatásai miatt legalább ilyen fontos összetevője a helyes étrendnek.
Az F – vitamin rendkívül sokrétű hatással bír. Mint tudjuk szervezetünk első s egyik legfontosabb védelmi vonala a bőr, mely útját állja különböző fertőzéseknek, betegségeknek. F – vitamin hiányában a legfőbb tünetek olyan bőrbetegségek lehetnek, mint az ekcéma és az akne. Kellő mennyiségű bevitele elősegíti a hámsejtek megfelelő mértékű képződését, az egészséges haj növekedését.
Fontos, hogy megelőzi a koleszterin lerakódását az érfalakon, ezáltal segít megelőzni a szív és érrendszeri megbetegedéseket. Segítségével kalcium jut a szervezetünkbe, így megőrzi a csontok sűrűségét és fogak épségét. Fiatalkorban elősegíti a növekedést és más élettani folyamatokat. Mint telítetlen zsírsav segít elégetni a telített zsírokat, ezért nélkülözhetetlen a fogyni vágyók étrendjében is. Végezetül némi védelmet nyújt a káros röntgen és ultraibolya sugárzás ellen, így nem véletlenül található meg egyes vitaminos napozószerekben is.
A telítetlen zsírsavak bevitelének ajánlott napi mennyisége felnőttek számára nagyjából 400mg körül mozog. Ez körülbelül az összes napi kalória bevitelének 1%-át kell, hogy kitegye. Mivel a legtöbb vitaminnal ellentétben nem vízben, hanem zsírban oldódik, ezért a szervezet képes raktározni is, de túladagolásától nem kell tartani.
Elsősorban tengeri halfélékben, növényi olajokat tartalmazó magvakban, napraforgóban, szójában, kukoricában, fafélék termésében, mint a dió, mandula és mogyoróban is megtalálható. Lehetőség szerint 2/3-ad arányban növényi, 1/3-ad arányban pedig állati eredetű zsírokat fogyasszunk.
Fotó:
sxc.hu
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?