Menü

Az E számokról

  • Dátum: 2013.06.28., 10:17

Az E számok az élelmiszerek gyártása során felhasznált adalékanyagokat jelenti. Az élelmiszer technológia fejlődésével párhuzamosan az adalékanyagok száma évről-évre növekszik, jelenleg nagyjából 700 különféle anyagot használhatnak fel a gyártók, ennyit engedélyez az Európai Unió.

Az Európai Unió még az 1960-as években dolgozta ki az engedélyezett adalékanyagok azonosító rendszerét. Mára azonban az adalékok kinőtték a megszabott határokat és most már nem négy, hanem kilenc osztályba sorolhatjuk őket.

A különböző adalékokat azért találták ki és dolgozzák bele a különböző élelmiszerekbe, hogy például növeljék a termék eladhatóságát, tartósságát, térfogatát. Azonban a fogyasztókban joggal merül fel a kérdés, tényleg szükségünk van ezekre az adalékanyagokra? Muszáj mindenhez és mindenbe használni ezeket? Milyen hatással vannak az emberi szervezetre, az egészségünkre? S ha valóban károsak is lehetnek, akkor kis mértékben is, de miért engedélyezik ezek használatát?

Ugyan az adalékok felhasználása szigorú előírásokhoz, követelményekhez kötött, mégis rendszeresen keringenek a világhálón olyan hírek, mely szerint néhány közülük felelős lehet komoly egészségügyi megbetegedésekért. Erre vonatkozóan persze hivatalos forrásra senki sem hivatkozott még, ám ez nem azt jelenti, hogy akkor számolatlanul tömhetjük magunkba az ilyen élelmet. Éppen emiatt kerüljük el az E számokat, hiszen az élettani hatásaikról még nagyon keveset tudunk, így jobb elkerülni a bajt.

Főleg azon élelmiszerek kerülendők, amelyek sok-sok feldolgozási műveleten estek át, vagy több ezer kilométeres távolságból  érkeztek hozzánk, mert szinte biztosan rengeteg adalékanyagot tartalmaznak, hogy megőrizzék frissességüket, aromájukat, színüket, kinézetüket. A szakemberek szerint lehetőleg ne fogyasszunk túl sok félkész, vagy előre gyártott kész terméket, itthon érleltetett déli gyümölcsöt és magas feldolgozottságú terméket (bizonyos tejipari készítmények, húskonzervek, üdítő italok).

Tudni kell még, hogy a hazánkban kapható termékeken a csökkenő számsorrendben közlik az élelmiszerek összetételét, vagyis a lista elején találjuk azokat az anyagokat, amelyekből a legtöbb van az adott élelemben, s a végén azt, amiből a legkevesebbet találjuk a fogyaztásra kínált cikkben.

Az E-számok kategóriái
E 100-181 színezékek
E 200-297 tartósítószerek
E 300-386 antioxidánsok és savanyúságot szabályozó anyagok
E 400-495 sűrítő anyagok, stabilizátorok, emulgeáló szerek
E 500-585 savanyúságot szabályozók és csomósodást gátlók
E 600-671 ízfokozók
E700-772 antibiotikumok
E 900-999 egyéb
E 1000-1520 kiegészítők

Fotó:
sxc.hu

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?