Nagyobb figyelem a gyerekekre nyáron

A jó idő beköszöntével a szülők nagy része retteg a gyerekekre leselkedő veszélyektől. A nyári tragédiák egy részét azonban nem is balesetek okozzák, hanem a kellő odafigyelés és megelőzés hiánya.

Az izommunka, azaz a mozgás, szaladgálás, játék fokozott hőtermeléssel és folyadékvesztéssel járnak. A nagy melegben azonban jóval nehezebb a hőleadás, ezért könnyen bekövetkezhetnek a különböző hőártalmak. Ez a hőkimerüléssel kezdődhet, de ha nem vigyázunk, napszúráshoz és – nagyon ritkán - akár hőgutához vezethet, ami életveszélyes is lehet” – mondja dr. Krivácsy Péter gyermekgyógyász, intenzívterápiás orvos. „A gyerekek könnyen belefeledkezhetnek a játékba a tűző napon is, ezért a szülőnek kell odafigyelnie a nap- és hővédelemre, a folyadékpótlásra és az ésszerű határok betartására.”

Ha a gyereket a nagy melegben túlölöztetjük, esetleg nem adunk neki elegendő folyadékot, az könnyen kiszáradáshoz vezethet. Ennek tünetei lehetnek a gyengeség, szédülés, szomjúságérzet, felgyorsuló légzés és pulzusszám, kiszáradt száj, csökkent vizeletmennyiség. A kiszáradás megelőzése érdekében fontos, hogy a szülő figyeljen a megfelelő folyadékbevitelre. Anyatejes babát a nagy melegben sűrűn kell szoptatni, egy éves korban a folyadék szükséglet napi 1 liter, 3-5 éves korban pedig kb. 1,5 liter. Nagy melegben, kimerítő játék vagy sporttevékenység esetén azonban még több, akár kétszeres mennyiségű folyadékra lehet szüksége a gyereknek.

Szintén a hőártalmak kategóriájába tartozik a napszúrás, amely a fentiek mellett lázzal, fejfájással, esetenként izomgörcsökkel és hányingerrel is együtt járhat. A legsúlyosabb fokozatot a hőguta jelenti, amely extrém magas, 40°C feletti lázat, aluszékonyságot, tudatzavart, esetleg eszméletvesztést okozhat.
„A fenti tünetek bármelyikét észleljük is a gyereken, azonnal vigyük árnyékba, hűtsük le vízzel, vagy vizes lepedővel, itassuk meg bő folyadékkal. Ha állapota engedi, fektessük le hűvös helységben, de folyamatosan tartsuk figyelemmel” – mondja dr. Krivácsy Péter, a K&H gyógyvarázs szakértője. „A megelőzés érdekében fontos, hogy nyáron 12 és 15 óra között ne engedjük a gyereket a napra. Szabadtéri elfoglaltság alatt védjük bőrét, hosszú, kényelmes, jól szellőző ruhákkal, napkrémmel, sapkával. Melegben gondoskodjunk folyamatosan a megfelelő mennyiségű folyadék pótlásáról”. A fenti esetek mindegyikére igaz, hogy enyhébb esetben otthon is kezelhetők, de súlyosabb esetben mindenkép orvoshoz kell fordulni, vagy mentőt kell hívni.

A nyár másik nagy veszélye a napégés. Ennek kivédéséről – főleg kisgyermekek esetén – szintén a szülőnek kell gondoskodnia. A napégés hosszan tartó erős napfény esetén, az UV sugárzás hatására alakul ki. A gyerekek bőre sokkal érzékenyebb, mint a felnőtteké, ezért a sugárzással szembeni óvintézkedéseket komolyan kell venni. Már tavasszal is érdemes odafigyelni rá, nyáron pedig kötelező a szabadidős programok előtt a gyereket alaposan bekenni, a bőrének megfelelő védelmet biztosító ruhával ellátni. A napégések zöme első fokú égési sérülésnek tekinthető annak minden kellemetlenségével együtt, de súlyosabb esetben akár másodfokú égés is kialakulhat.

„A bőrdaganatok túlnyomó többsége összefüggésbe hozható a napsugárzással. Mindezek mellett a fehér, szeplős, vékony bőr, illetve a családban korábban előforduló bőrdaganat fokozott kockázatot jelentenek, így ilyen gyermekek esetében ajánlott a fokozott elővigyázatosság” – mondja dr. Krivácsy Péter, a nagysikerű „Gyermekkori vészhelyzetek – S.O.S. megoldások” könyv szerzője.

Forrás:
K&H gyógyvarázs

Fotó:
sxc.hu