Nem szabadalmaztatható az izolált emberi DNS
- Dátum: 2013.06.13., 23:49
Az amerikai legfelsőbb bíróság szerint nem szabadalmaztatható az izolált, természetes emberi DNS.
Az Egyesült Államok legmagasabb szintű szövetségi bírói testülete ugyanakkor kompromisszumos ítéletet hirdetett a Myriad Genetics Inc. által levédetett emberigén-szabadalmak törvényességének ügyében.
A kilenctagú bíróság egyhangú szavazással döntött úgy, hogy a szintetikusan előállított génanyagot megilleti a jogvédelem, de az emberi szervezetből kivont, úgynevezett izolált DNS nem szabadalmaztatható.
Az ítélet megsemmisítette a Myriadnak egy népszerű mellrák-szűrési eljárásra vonatkozó szabadalmát, amelyre Angelina Jolie közelmúltban végrehajtott mellműtétje is ráirányította a figyelmet. (A színésznő mindkét egészséges mellét azért távolíttatta el, mert egy hibás gént fedeztek fel nála.) A verdikt egyúttal megváltoztatja a három évtizede bevezetett, vonatkozó szabadalmaztatási eljárást.
Clarence Thomas bíró, az ítélet indoklásának szerzője rámutatott, hogy a Myriad álláspontja - miszerint az általa alkalmazott mell- és petefészekrák-szűréshez alkalmazott, az emberi testből kinyert és izolált DNS szabadalmaztatható - elvetendő, mert sérti a szabadalmaztatásra vonatkozó szabályokat. A bíróság kijelentette, hogy a természet törvényei, a természeti jelenségek és az elvont gondolatok nem szabadalmaztathatók.
"Azt állítjuk, hogy a természetes úton keletkező DNS-szegmens a természet terméke és nem jogosult a szabadalomvédelemre pusztán azért, mert elkülönítették" - hangoztatta Thomas.
A cég a bíróságon megtámadott szabadalom alapján fejlesztette az úgynevezett BRACAnalysis eljárást, amely az emlőrákra való hajlam génjén (angol rövidítéssel: BRCA-n) bekövetkező mutációkat tanulmányozza. Ezek az elváltozások a mell- és petefészekrák kockázatára utalnak. A hibás génnel rendelkező nők esetében a mellrák kifejlődésének veszélye 3-7-szer nagyobb, mint a többieknél és egyúttal nagyobb a petefészekrák kialakulásának valószínűsége is.
A csütörtöki ítéletig a Myriad volt az egyetlen cég, amely a BRCA-géntesztet alkalmazhatta. Az általa birtokolt szabadalom a bírálók szerint meggátolta a többi kutatót a BRCA tanulmányozásában és abban, hogy más szűrési eljárásokat dolgozzanak ki.
Több, a géntechnológiába eddig dollármilliárdokat és sokévi kutatást beleölő cég azzal érvelt a Myriad pártján, hogy a befektetéseknek megtérülését és a hasznot szavatoló szabadalmak nélkül veszélybe kerülhet az áttörések elérése a betegségek legyőzéséért folytatott harcban.
A mintegy 150 ezer kutatót és pácienst, valamint számos szervezetet összefogó felperes csoport viszont azért harcolt, hogy az emberi géneket, beleértve a mesterségesen előállítottakat is, ne lehessen szabadalmaztatni.
A bíróság ítélete szerint a gének és a bennük kódolt információk nem jogosultak a szabadalmi védelemre "pusztán azért, mert elkülönítették azokat az őket körülvevő genetikai anyagtól".
A mesterségesen előállított, komplementer DNS-re, az úgynevezett cDNS-re vonatkozóan azonban úgy határozott a testület, hogy az szabadalmaztatható, mert természetes körülmények között nem fordul elő. Vagyis a Myriad megtarthatja a cDNS-re vonatkozó szabadalmait.
A felperesek 2009-ben a Myriadnak összesen kilenc olyan szabadalmát támadták meg, amelyek két emberi génre, a BRCA1-re és a BRCA2-re vonatkoznak. (Az első a mell- a második pedig a petefészekrákhoz köthető.) Korábban egy szövetségi bíró arra a megállapításra jutott, hogy a Myriad által bejegyeztetett szövetségi szabadalmak érvénytelenek, ám a fellebbviteli bíróság ezzel ellentétes ítéletet hozott. Így került az ügy a legfelsőbb bíróság elé.
Thomas bíró rámutatott: a Myriadnak továbbra is módjában áll, hogy a BRCA1 és a BRCA2 kutatása során alkalmazott eljárások levédetésével profitra tegyen szert. Hangsúlyozta, hogy az ítélet a két gén alkalmazásának és a velük kapcsolatban megszerzett ismeretek szabadalmaztatására nem terjed ki.
Az amerikai szabadalmi és védjegyhivatalnál eddig több mint négyezer emberigén-szabadalmat jegyeztek be. A szabadalmak becslések szerint az emberi genom mintegy 40 százalékát fedik le.
A Myriad szabadalmainak jogosságát megtámadó felperesek között volt egyebek között az Amerikai Orvosok Egyesülete, az Amerikai Humángenetikai Társaság, az Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetsége (ACLU) és James Watson, aki 1953-ban az azóta elhunyt Francis Crickkel együtt felfedezte a DNS kettős spirálját.
Fotó: sxc.hu
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Nyári táborok gyerekeknek – Melyek a legnépszerűbbek, és miért rajonganak értük a családok?
Amint beköszönt a nyári szünet, sok szülő számára felmerül a kérdés: milyen programmal töltsék tartalmasan a gyerekek a hosszú vakációt? A nyári táborok évről évre egyre népszerűbbek, hiszen nemcsak felügyeletet biztosítanak, hanem élményeket, új barátságokat és rengeteg hasznos tapasztalatot is adnak a gyerekeknek.
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött
„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?