Menü

A rágás szentsége

  • Dátum: 2013.05.15., 21:23

Ismerős az a szólás, miszerint „Magyar ember evés közben nem beszél?”. Mert az evés, tetszik, vagy sem, nem tréfadolog. Aki valamit is ad az egészségére, az jól tudja, az étkezéseket nem szabad összecsapni, és mindent a lehető legalaposabban meg kell rágni.

Aki már foglalkozott egy picit is az egészséges életmóddal, az jól tudja, az alapos rágás a jó emésztés, vagyis a testi-lelki egyensúly alapja. De mit is jelent az alaposan megrágni kifejezés? A szakértők azt mondják, egy-egy falatot legalább harminckétszer kellene megrágni ahhoz, hogy a szervezetünk minden gond nélkül le tudja bontani. Nyilván teljességgel lehetetlen minden egyes falatnál megszámolni, mennyit is mozgott már az állkapcsunk, így igyekezzünk az ételt addig rágni, amíg az folyékony állapotú nem lesz. A hozzáértők szerint, már néhány nap alatt észrevehető a változás, a különböző emésztési problémáktól ripsz-ropsz megszabadulhatunk és biztosíthatjuk a létfontosságú vitaminok és ásványi anyagok optimális felszívódását, felhasználását.

Az alapos rágás következménye, hogy a megszokottnál jóval kevesebbel is jóllakunk majd. Hogy miért? Mert a megszokott habzsolás, zabálás helytelen információt közvetít az agyunknak. Ellenben az alapos, hosszú rágás során az agyunk, a gyomrunk hitelesíti az információt, befogadja és valóban akkor érezzük majd a teltséget, amikor az bekövetkezik, nem pedig akkor, amikor már szinte kidurran a pocakunk.

Az alapos rágás, bármilyen hihetetlen, egyúttal erősíti az immunrendszert, jó közérzetet biztosít és a fogyókúrázóknak is biztos alapot jelent. Az ízlelő bimbóink újjáélednek és többé nem leszünk hajlandók magunkhoz venni olyan ételt, ami nem megfelelő minőségű, hiszen kifejlődik bennünk a táplálék minősége iránti igényünk is.

Igyekezzünk tehát az étkezéseket elnyújtani, alkalmanként ne adjuk alább 20-25 percnél. Próbáljunk nyugalomban enni, arra a kis időre hagyjuk magunk mögött a napi stresszt, izgalmakat, feszültséget, hiszen az ideges gyomor nehezen tudja feldolgozni az ételeket. Evés közben ne igyunk, inkább csak előtte és utána. Ha az alapos rágást szem előtt tartjuk észre fogjuk venni, hogy miért alakult ki a fent említett szólás, ugyanis a sok-sok falatka közben képtelenek leszünk az étellel a szánkban megszólalni.

Fotó:
sxc.hu

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?