Gyakori betegség, mégis kevesen tudnak róla

A laktózérzékenység a felnőtt lakosság közel 75 %-át érinti, mégsem ismerjük fel a tüneteit  A laktózintolerancia azt jelenti, hogy a tejben, tejtermékekben lévő cukorfélét a szervezet képtelen lebontani. Ez a laktáz enzim hiányának vagy alacsony szintjének oka.

Laktáz nélkül a laktóz diszacharidja felbontatlan marad, és így nem kerülhet a bélfalon keresztül a vérkeringésbe, és így a belekben marad. A bélflóra baktériumai alkalmazkodnak ennek a megemésztetlen cukorfélének a relatív bőségéhez, és operonjaik gyorsan átkapcsolnak a laktóz lebontására, mely az erjesztés során bőségesen termel gázt.

Ezzel több kellemetlen alhasi kórtünet is párosulhat, többek között gyomorgörcs, puffadás, felfúvódás, hasmenés. Más le nem bontott cukorfélével (mannit) együtt a felbontatlan laktóz is vizet köt meg, így növeli a vastagbél tartalmának ozmotikus nyomását. Ezáltal a széklet felhígul, mennyisége jelentősen megemelkedik, ami hasmenést eredményez.

Gyermekeknél a krónikus hasmenés, bűzös széklet utalhat laktózérzékenységre. Ha a laktózmentes étrend után is megmaradnak a panaszok, tejallergia (tejfehérje-intolerancia) is szóba jöhet. A fiatal felnőtteknél fellépő laktóz-intolerancia esetében általában a „betegek” ösztönösen, illetve gyakran tudatosan kerülik a tejtermékek fogyasztását.

A laktózérzékenység kimutatásához a bélfunkciókat úgy tesztelik, hogy több tejterméket fogyasztanak el, mint amennyit rendesen meg lehet emészteni. A klinikai tünetek általában 30 percen belül jelentkeznek, de az elfogyasztott ételektől és a végzett tevékenységtől függően néha 1-2 órát is várni kell. A klinikai válaszok nagymértékű változatossága (hányinger, görcs, puffadás, hasmenés, felfúvódás) valamelyike várható, mivel a laktózérzékenység megjelenésének mértéke és súlyossága egyénenként változó.

A hidrogén-kilégzéses vizsgálat során egy éjszakai böjtöt követően 50 gramm, vízben oldott laktózt kell lenyelni. Amennyiben a laktóz nem kerül megemésztésre, akkor ezt a bélrendszer baktériumai bontják le, melynek során hidrogént termelnek. Ezt a metánnal együtt a kilélegzett levegőben a klinikai gázok mérésére szolgáló kromatográffal ki lehet mutatni. A vizsgálat 2-3 órát vesz igénybe.

A rendszeresen tejet és tejtermékeket nem fogyasztó társadalmakban a laktózérzékenység általában nem jelent kezelendő problémát. A többségében laktóz-toleráns közösségekben élő laktózérzékeny személyeknek azonban kellemetlen lehet. Bár nem tudunk olyan módszerről, amely segítene a laktóz-tolerancia visszaállításában, egyesek azt állítják, hogy érzékenységük az idő függvényében (például az egészségi állapotuktól vagy terhességüktől függően) változik). A laktózérzékenység általában nem állítható valakiről feketén-fehéren: a laktáz-termelés csökkenése, és így a még megemészthető laktóz mennyisége egyénenként változó lehet. Mivel a laktózérzékenység az esetleges kényelmetlenségen kívül más egészségi problémákat nem okoz, kezelése a tünetek előfordulásának és súlyosságának minimalizálásából áll.

Berdanier és Hargrove négy fő lehetőséget határoz meg:
1. az étkezés során a laktóz kerülése
2. a táplálékbevitel érdekében ennek pótlása
3. a kalciumfogyasztás szabályozása
4. enzim-helyettesítő használata.

Bár gyógyítani nem lehet, laktóz kerülő diétával, pótló élelmiszerekkel együtt lehet vele élni.

Forrás:
wikipédia

Fotó:
sxc.hu