Frissen az igazi
- Dátum: 2013.05.06., 21:16
A majoránna a magyar konyha egyik jellegzetes fűszere, amit a legtöbb háziasszony szárított formában használ. Érdemes kipróbálni azonban frissen is, sokkal intenzívebb aromája, íze miatt. Akár a teraszon, vagy a konyha ablakban is termeszthetjük.
A majoránna elsősorban Észak-Afrikában és Nyugat-Ázsiában őshonos növény, azonban ma már az egész világon ismert és közkedvelt fűszer. Hazánkban a 16. században került, a törökök hozták be, s azóta meghatározó fűszere a magyar konyhának.
Úgy tartják, a mi éghajlatunkon egynyári növény, azonban fényes, napsütötte meleg helyen tartva a növekedése töretlen. Rendkívül vízigényes, a tápanyagban gazdag földet kedveli, a legjobb, ha otthon a magokat is homokkal vegyített földbe szórjuk el, lehetőleg 0,5-1 centiméter mélyre. Amíg a csírázás be nem indul, addig érdemes kiemelt figyelmet fordítani az öntözésre.
A majoránnát ki is ültethetjük, azonban _ saját tapasztalat szerint _ a legjobb helye az ablakban van. Mivel az időjárási viszontagságokat elég nehezen viseli, s ha mondjuk, 10 Celsius fok alá süllyed a hőmérséklet, akkor előfordulhat, hogy megáll a növekedése.Föld feletti leveles száráról tépkedjük le a leveleket, ezt használjuk fel fűszerként frissen, vagy szárítva. Ha szaporítani szeretnénk, akkor a következőképp járjunk el: az első virágzás után a föld feletti szárról vágjunk le 5-6 centiméternyit, s ezt ültessük el. Ha minden jól megy, akkor megered.
A majoránna egyébként gyomornyugtató növény, fokozza az étvágyat, ugyanakkor szélhajtó hatású. Görcsoldó, nyákoldó hatása is ismert még. Ajánlott még az enyhe idegi problémákra is.
A virágos hajtásvégek egy százalék illóolajat tartalmaznak, amit parfümök készítésére is felhasználnak, de akár tinktúrát is készítenek belőle.
Fotó:
sxc.hu
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?