Az anyatej fontossága
- Dátum: 2013.04.10., 20:15
Az anyatej, és a minél tovább történő szoptatás fontosságát az orvosok és a védőnők is hangsúlyozzák. De talán nem árt tudnunk, hogy miért is olyan fontos az anyatej, és mit ad a babának.
Köztudott, hogy az anyatej a legideálisabb táplálék a bab számára, mivel olyan többek között immunanyagokat, antioxidánst, és gyulladáscsökkentő anyagokat tartalmaz, amelyek révén a csecsemő bizonyítottan ellenállóbb lesz. Az anyatej ráadásul mindig friss, hőmérséklete ideális, és egyszerre táplál és folyadékot is pótol.
Hiába léteznek már mindenféle tápszerek a babák részére, még nem találtak fel olyan tápanyagot, amely hasonló tulajdonságokkal bír, mint az anyatej. Megismételhetetlen jellemzője, hogy teljes mértékig a babához alkalmazkodik, minőségileg és mennyiségileg is. A mennyiségi tényező arra vonatkozik értelemszerűen, hogy annyi anyatej termelődik, amennyire szüksége van a babának. Érdekes azonban, hogy minőségileg is alkalmazkodó, hiszen az anyatej termelődés már szülés előtt elkezdődik, és az előtejnek is nevezett tej más, mint a későbbi érett tej. Az előtej például előkészíti a baba szervezetét a táplálásra, enyhén hashajtóhatású is, amely segíti a magzatszurok ürülését. Az érett tej pedig ugyan kevesebb fehérjét tartalmaz már, de zsír- és cukortartalma nagyobb, ami a baba gyarapodásához és fejlődéséhez elengedhetetlen.
Az anyatej, szoptatás fontossága azonban lélektani szempontból is jelentős. A szoptatás rítusa a testi- lelki, anya- gyerek kapcsolat kialakulásában is meghatározó.
Ha szoptatunk érdemes odafigyelni étrendünkre, hiszen az általunk elfogyasztott ételek, felszívódást követően a babához is eljutnak az anyatejen keresztül. Leggyakrabban az anya által elfogyasztott tehéntej és tojás okoz allergiás tüneteket a babánál. Hasfájást okozhat a csecsemőknél a túlzott vagy kevés anyatej bevitel, tornával enyhíthetőek a tünetek.
A szakemberek azt mondják, hogy ideális esetben a szoptatás ideje legalább a baba fél éves koráig eltart, de minimum 3-4 hónapos korig ajánlatos. Négy hónapos kortól szokták ajánlani az idény gyümölcsök beillesztését a baba étrendjébe, de nagyon fontos a fokozatosság elve. Az is alapszabály, hogy hetente csak egy új gyümölccsel próbálkozzunk. De ez már a hozzátáplálás témája, amellyel részletesebben külön cikkben foglalkoztunk.
Fotó:
sxc.hu
Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?
A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?
„Ügyes vagy!” – Tényleg jót tesz a sok dicséret?
Szülőként mindannyian szeretnénk a legjobbat adni a gyermekeinknek. Én három gyerek édesanyjaként is nap mint nap átélem azt a helyzetet, amikor ösztönösen azt mondom: „Nagyon ügyes vagy!”, „Te vagy a legjobb!”, vagy „Büszke vagyok rád!”. Sokáig azt gondoltam, hogy minél többször dicsérem őket, annál magabiztosabb, kiegyensúlyozottabb felnőttek lesznek. Az utóbbi évek pszichológiai kutatásai azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy a dicséret önmagában nem csodaszer – sőt, ha nem jól használjuk, akár vissza is üthet.
Nyári táborok gyerekeknek – Melyek a legnépszerűbbek, és miért rajonganak értük a családok?
Amint beköszönt a nyári szünet, sok szülő számára felmerül a kérdés: milyen programmal töltsék tartalmasan a gyerekek a hosszú vakációt? A nyári táborok évről évre egyre népszerűbbek, hiszen nemcsak felügyeletet biztosítanak, hanem élményeket, új barátságokat és rengeteg hasznos tapasztalatot is adnak a gyerekeknek.
Zsarnok szülők: amikor a szeretetet túlzott kontroll váltja fel
A szülők elsődleges feladata, hogy biztonságot, szeretetet és útmutatást nyújtsanak gyermekük számára. Előfordulhat azonban, hogy a nevelés során a szabályok és az irányítás túlzott mértéket öltenek. Ilyenkor beszélhetünk zsarnoki vagy túlkontrolláló szülői viselkedésről. Ez nem hivatalos pszichológiai diagnózis, hanem egy olyan nevelési stílus leírása, amelyben a szülő túlzott ellenőrzést gyakorol a gyermek felett, kevés teret hagyva az önállóságnak és a saját döntéseknek.
Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött
„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?