Torma nagyhatalom
- Dátum: 2013.03.16., 19:48
Közeledik a húsvét. Ilyenkor a magyar asztalok többségéről nem hiányozhat a füstölt, főtt sonka, no és persze a torma. De mióta eszünk tormát? És mire jó ez az érdekes növény?
A tormáról megoszlanak a vélemények, egyesek fűszer-, mások gyógynövénynek tartják. Bármelyik változatot is válasszuk, a tormáról tudni kell, hogy igazán egészséges étel és nemcsak nyersen, vagy savanyúnak fogyaszthatjuk, hanem akár levest is főzhetünk belőle, sőt még teát is.
A tormát még a honfoglaló őseink hozták magukkal. Úgy tudni, a Volga és a Don környékén őshonos, ott a mai napig az életerő jelképe.
Évelő, lágyszárú növény, amit egész évben gyűjthetünk, de a betakarításra mégis a legalkalmasabb időszak, az őszi. A tapasztalt kiskertészek szerint kiirthatatlan és nagyon könnyen szaporítható. Egyszerűen ki kell ásni a gyökerét, majd a levélzet alatt 3-5 centivel elvágjuk és a felső részt visszadugjuk a földbe, ami újra meggyökeresedik majd.

A népgyógyászat a tormát igen sokrétűen alkalmazta. Többek között húgyúti fertőzésekre, reumára, légúti betegségekre. A modernkori kutatások már bebizonyították, hogy nem véletlenül nyúltak a tormához őseink, bizonyos betegségeknél, ugyanis igen erős antibakteriális, fertőtlenítő, vírusölő hatása van. A benne található mustárolaj fokozza a nyálkahártyák vérellátását, tisztítja az orrüreget, a légutakat, a kálium serkenti a veseműködést, a glikozidok pedig megakadályozzák a rákos sejtek kialakulását, szaporodását, ezen kívül a keringésre is jó hatással vannak.
Aki nem tudná, a reszelt tormát nemcsak belsőleg alkalmazhatjuk. Reumás fájdalmak, fog-, fejfájás, rovarcsípés, láz esetén reszeljünk le egy kis adag tormát, kenjük fel vékonyan valamilyen pamutanyagra, majd ezt helyezzük a fájós felületre. Érdemes előtte a bőrt lekezelni körömvirágkrémmel, vagy egyéb más, zsíros kenőccsel, hogy a torma ne csípje ki a kezelendő felületet. Fontos tudni, hogy a frissen reszelt torma nagyjából 10-12 óráig őrzi meg jótékony hatásait.
Teakészítéskor forrázzunk le egy adag reszelt tormát, hagyjuk ázni tíz-tizenöt percig, aztán fogyasszuk el még melegen. Ingalálhatunk is vele, de akár tormakrémleves is készíthetünk belőle. Nyugat-Európában a tejszínes változatát tengeri halakhoz kínálják, nálunk a főtt és füstölt ételek közkedvelt ízesítője. Hazánk egyébként torma nagyhatalom, hiszen az európai fogyasztás mintegy háromnegyed részét Magyarország garantálja.
Fotó:
sxc.hu
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?