Sokoldalú B-vitamin
- Dátum: 2013.02.26., 19:44
A B-vitaminok legnagyobb szerepüket testünk energiájának szolgáltatásában, a zsír- és fehérje-anyagcsere lebonyolításában játsszák. Létük fontos továbbá az idegrendszer, az emésztőrendszer és az izmok megfelelő működéséhez. Hatásait továbbá a máj, a bőr és a haj hasznosítja.
A B-vitaminok vízben oldódó vitaminok, melyeket változatos táplálkozás útján pótolhatunk. Miután azonban nem fordulnak elő egyesével a természetben - amelyek számos közös tulajdonsággal rendelkeznek -, gyakran B-vitamin-komplex tabletta formájában is kaphatóak.
A B-vitaminok fajtái:
• B1-vitamin (tiamin)
• B2-vitamin (riboflavin)
• B3-vitamin (niacin)
• B5-vitamin (pantoténsav)
• B6-vitamin (piridoxin)
• B7-vitamin (biotin)
• B9-vitamin (folsav)
• B12-vitamin (kobalamin)
• kolin
• inozit
• PABA (para-amino-benzoesav)

Forrásuk a teljes kiőrlésű gabonák
B-vitaminok találhatóak a májban és a teljes kiőrlésű gabonafélékben. Pontosabban a gabonacsírákban és a maghéjakban, valamint a rizsben és melaszban. Egy gramm teljes kiőrlésű gabona például 3,5 mikrogramm B1-vitamint tartalmaz, míg ugyanennyi fehér liszt mindössze 0,8 mikrogrammot. Ez a rossz arány a többi B-vitamin esetében is hasonló. Részben ennek köszönhető, hogy nem tengenek túl bennünk, de sokoldalú táplálkozással a hiány könnyen elkerülhető.
Néhány B-vitamin és hiánytüneteik
A B1-vitamin hiány kezdeti tünetei gyengeség, hányinger, étvágytalanság, súlyosabb esetben izomgyengeség, és akár sokideggyulladás is előfordulhat, mely szív- és érrendszeri tünetekkel társulhat.
Beriberi
Szintén a B1 vitamin hiánya okozhatja a beriberi nevű betegséget, melynek tünetei a szív-, az ideg-, az izom-, és az emésztőrendszerre is kihatnak. Késői, súlyos tünetei közé tartozik az izomsorvadás és az idegbénulás. A Távol-Keleten még ma is előfordul a betegség, Indonéziában a szegényebb családok 2/3-ban jellemző.
A B2-vitamin
A B2-vitamin, más néven riboflavin a sejtek oxidatív anyagcseréjében vesz részt. Szerepe leginkább a nyálkahártya épségének megőrzésében, a szénhidrátok anyagcseréjében és a zsírsavak lebontásában van.
Hiánytünetei a repedezett ajak, a száj nyálkahártyájának gyulladása, súlyosabb esetben pedig bőrgyulladás alakulhat ki.
A B6-vitamin
A piridoxin, azaz a B6-vitamin az idegsejt és a hámszövet működését szabályozza. Hatását e mellett az aminosavak anyagcseréjében és a fehérjék lebontásában érezteti.
Hiánya leginkább az agy és az idegrendszer működését érinti. A tünetek között hányás, hasmenés, görcsös rohamok, a bőr elváltozása is megtalálhatóak.
A B-vitamin hiányától az alkoholbetegek a leginkább veszélyeztetettek, az alkohol lebontásához ugyanis a szervezetnek nagyobb B-vitamin mennyiségre van szüksége.
Kapcsolódó cikkünk:
D-vitamint mindenkinek!
Fotó: sxc.hu
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?