Depresszióűző ételek
- Dátum: 2013.02.18., 21:12
Talán a február tekinthető az egyik legdepressziósabb hónapunknak. Eddigre kiürülnek a vitaminraktáraink, a szürke időjárás miatt egyre kevesebb napfényhez és rajta keresztül D-vitaminhoz jut a bőrünk. A lehangoltság, levertség eluralkodik rajtunk. A depresszió fizikai tünetei közé tartozik az alvászavar, a fáradtság, a tartósan nyomot hangulat, a szorongás, az étvágytalanság és az érdektelenség.
Mozgással és bizonyos ételekkel azonban segíthetünk szervezetünknek abban, hogy legyűrjék ezt az állapotot.
Gyümölccsel a boldogságért
Egyes ételek fogyasztása pozitív hatással bírnak hangulatunkra. Néhány gyümölcs, így a datolya, a banán vagy a mangó elősegíti a jobb hangulatért felelős vegyületek, például a szerotonin termelődését. A szerotonint (az endorfinhoz hasonlóan) boldogsághormonnak is nevezik, hatására kipihentnek, kiegyensúlyozottabbnak érezhetjük magunkat.
Jótékony hatású gabonák
A teljes értékű gabonák – zab, tönkölybúza, köles - összetett szénhidráttartalmuknak köszönhetően segíthetnek szervezetünknek a levertség elleni küzdelemben. Az összetett szénhidrátokat lassabban bontja le szervezetünk, a vércukorszint pedig nem emelkedik és zuhan le hirtelen, így hosszabb távon stabilizálódik, evvel elkerülhető a kedélyhullámzás és a fáradtságérzet.
Omega-3 és egy megdöbbentő összefüggés
Az Omega-3 zsírsavak szív- és érrendszerre kifejtett pozitív hatása régóta közismert. Segítségével a szív több vért képes pumpálni ereinkbe, az agysejtek több oxigénhez jutnak, melyek a sejtek normális és megfelelő működésének elengedhetetlen feltételei. Az utóbbi évek kutatásai azonban egy másik előnyös tulajdonságára is rávilágítottak.
Az Omega-3 és az öngyilkosság között érdekes és meghökkentő összefüggést tárt fel például az a kutatás, melynek eredményeiről 2006 júniusában a világ egyik legrangosabb pszichiátriai szaklapjában, a Journal of American Psychiatry-ban Elisabeth Sublette, a Columbiai Egyetem pszichiátere és az alkohol ambulanciát vezető Joseph Hibbeln pszichiáter/lipid-biológus számolt be. A szakemberek és munkatársaik két éven át követték az egyetem ambulanciáján kezelt 33 depressziós betegüket. A betegeket a felvétel napján a vérükben kimutatott omega-3/omega-6 zsírsav arány alapján „Magas omega-3 szintű” és „Alacsony omega-3 szintű” csoportokba sorolták. Azt vizsgálták, ezek szintje alapján vajon előrejelezhető-e az esetleg bekövetkező öngyilkosság. A vizsgált két év alatt bekövetkező 7 öngyilkossági eseményből hatot az „Alacsony omega-3 szintű” csoportba soroltak követtek el. Mivel a vér omega-3 tartalma a klasszikus öngyilkossági rizikófaktoroknál is pontosabban előre jelezte az öngyilkossági veszélyt, a szerzők úgy vélik, az omega-3 kiegészítő kezelés fontos szerepet játszhat a jövőben az öngyilkosságok megelőzésében.
Hasonló eredményre jutott egy korábbi vizsgálat is. A 2001-ben végzett felmérés során kimutatták, a sok halat fogyasztók 50%-al kisebb valószínűséggel követnek el öngyilkosságot.
Omega-3 található többek között a mogyoróban, a dióban, a lenmagban és a lenolajban. Legnagyobb mennyiségben azonban a tengeri halak tartalmazzák.
Fotó: sxc.hu
„Bocsi, nem tehetem, a vallásom nem engedi”
Létezik egy vallás, ami azért jött létre, hogy végre könnyebben tudjunk nemet mondani.
Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?
A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.
Meghízás és a szociális szorongás kapcsolata
A meghízás nemcsak fizikai, hanem lelki és társas következményekkel is járhat. Bár önmagában a túlsúly nem okoz automatikusan szociális szorongást, sok embernél hozzájárulhat annak kialakulásához vagy felerősödéséhez. A testkép megváltozása, a negatív társadalmi visszajelzések és az önbizalom csökkenése egyaránt szerepet játszhatnak ebben.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.
A humor gyógyító ereje
A humor az emberi élet egyik legkülönlegesebb ajándéka. Egy őszinte nevetés képes feloldani a feszültséget, javítani a hangulatot, közelebb hozni egymáshoz az embereket, és még az egészségünkre is kedvező hatással lehet. Bár a humor nem helyettesíti az orvosi kezelést, egyre több kutatás igazolja, hogy fontos szerepet játszik a testi és lelki jóllét megőrzésében. Nem véletlen, hogy a nevetést gyakran a „legjobb gyógyszerként” emlegetik.