Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti. A szakemberek szerint a hőség és a hideg egyaránt fokozza a szív- és érrendszeri betegségek, köztük a stroke kialakulásának kockázatát.

A stroke – vagyis az agyi érkatasztrófa – akkor alakul ki, amikor az agy egy részének vérellátása megszűnik vagy jelentősen csökken. Ennek oka lehet egy vérrög, amely elzárja az eret, vagy egy megrepedt ér okozta agyvérzés. Mivel az agysejtek oxigén nélkül nagyon gyorsan károsodnak, a gyors felismerés és az azonnali orvosi ellátás életmentő lehet.

A nagy melegben szervezetünk folyamatosan próbálja hűteni magát. Az erek kitágulnak, fokozódik az izzadás, jelentős mennyiségű folyadékot és ásványi anyagot veszítünk. Ha ezt nem pótoljuk megfelelően, besűrűsödhet a vér, ami növelheti a vérrögképződés esélyét. Emellett a kiszáradás miatt csökkenhet a vérnyomás, a szívnek pedig nagyobb munkát kell végeznie a megfelelő keringés fenntartásához.

Nemcsak a hőség jelent veszélyt. A hideg időben az erek összehúzódnak, emiatt emelkedhet a vérnyomás, a szív pedig nagyobb terhelés alá kerül. Ez különösen veszélyes lehet azok számára, akik magas vérnyomással, cukorbetegséggel vagy egyéb szív- és érrendszeri problémával élnek. A hirtelen hőmérséklet-változások szintén megterhelik a szervezetet, hiszen alkalmazkodásra kényszerítik a keringési rendszert.

A legveszélyeztetettebbek közé tartoznak az idősek, a krónikus betegek, a dohányosok, valamint azok, akik túlsúllyal élnek vagy mozgásszegény életmódot folytatnak. Ugyanakkor a fiatalabb korosztály sem érezheti magát teljes biztonságban, különösen akkor, ha hőségben intenzív fizikai munkát végez, sportol, vagy nem figyel a megfelelő folyadékbevitelre.

A stroke tüneteinek ismerete mindenki számára fontos. Figyelmeztető jel lehet az arc féloldali elferdülése, a kar vagy láb hirtelen fellépő gyengesége vagy zsibbadása, a beszédzavar, a látásromlás, az erős, szokatlan fejfájás, illetve az egyensúlyvesztés. Ilyen esetben nem szabad várakozni: azonnal mentőt kell hívni, mert minden elvesztegetett perc tovább növeli a maradandó károsodás veszélyét.

A megelőzésben sokat számítanak az egyszerű mindennapi szokások. Hőség idején naponta legalább két és fél-három liter folyadék fogyasztása ajánlott, még akkor is, ha nem érezzük magunkat szomjasnak. Érdemes kerülni a déli órákban a nagyobb fizikai megterhelést, könnyű, világos ruházatot viselni, és árnyékban vagy hűvös helyen tartózkodni. A légkondicionált helyiségek használata segíthet, de a túl nagy hőmérséklet-különbséget célszerű elkerülni.

Hideg időben fontos a réteges öltözködés, a megfelelő bemelegítés a fizikai munka vagy sport előtt, valamint a vérnyomás rendszeres ellenőrzése. A krónikus betegeknek különösen ügyelniük kell arra, hogy gyógyszereiket az előírások szerint szedjék, és rosszullét esetén mielőbb kérjenek orvosi segítséget.

A klímaváltozás hatásai egyre inkább érezhetők a mindennapokban, ezért az egészségünk megőrzése érdekében alkalmazkodnunk kell az új körülményekhez. A megfelelő folyadékfogyasztás, a tudatos napirend, az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás és a vérnyomás karbantartása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy csökkentsük a stroke és más szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát. A szélsőséges időjárást ugyan nem tudjuk megakadályozni, de felkészüléssel és odafigyeléssel sokat tehetünk azért, hogy szervezetünk biztonságosabban viselje a kihívásokat.