Menü

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Nem elég ránézésre megítélni. Gyermekek esetében nem lehet ugyanazokat a határértékeket alkalmazni, mint a felnőtteknél. A fejlődés során folyamatosan változik a testmagasság, a testsúly és a testösszetétel is. Egy növekedési ugrás előtt vagy után például teljesen más lehet egy gyermek testalkata, ezért a testsúly önmagában nem ad pontos képet.

Az egyik leggyakrabban alkalmazott mutató a testtömegindex, vagyis a BMI. Ezt úgy számítják ki, hogy a kilogrammban mért testsúlyt elosztják a méterben mért testmagasság négyzetével. Felnőtteknél a kapott érték alapján egyszerű határértékekkel lehet meghatározni a normál testsúlyt, gyermekeknél azonban a BMI-t mindig az életkor és a nem figyelembevételével kell értékelni.

A gyermek BMI-értékét ezért úgynevezett növekedési görbéken, illetve életkor- és nemspecifikus referenciaértékek alapján értékelik. Ugyanaz a BMI-érték egy hatéves kisfiúnál és egy tizenhárom éves lánynál egészen mást jelenthet.

Mikor beszélünk túlsúlyról?

A szakemberek a gyermek BMI-jét általában percentilisek segítségével értékelik. A percentilis azt mutatja meg, hogy a gyermek testtömegindexe hogyan viszonyul az azonos korú és nemű gyermekek értékeihez.

A különböző szakmai ajánlások között lehetnek kisebb eltérések, de általánosságban a magasabb BMI-percentilis már felvetheti a túlsúly vagy az elhízás lehetőségét. A WHO gyermekekre vonatkozó növekedési standardjai és referenciaértékei alapján a gyermek fejlődését nem egyetlen mérés, hanem a növekedési tendencia figyelembevételével érdemes követni.

Ez különösen fontos azért, mert egy egyszeri magasabb érték még nem feltétlenül jelent problémát. Ha azonban a gyermek BMI-je tartósan magas, vagy a növekedési görbén gyorsan felfelé mozdul, érdemes gyermekorvossal konzultálni.

Miért veszélyes a gyermekkori elhízás?

Az elhízás nem csupán esztétikai kérdés. A jelentős túlsúly már gyermekkorban növelheti többek között a magas vérnyomás, az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Emellett mozgásszervi panaszok, alvási problémák és pszichés nehézségek is megjelenhetnek.

A túlsúlyos gyermekek egy része ráadásul könnyebben kerülhet olyan ördögi körbe, amelyben a kevesebb mozgás további súlygyarapodáshoz vezet. Ha a gyermek nehezebben mozog, hamarabb elfárad, vagy kellemetlen élményei vannak a sportolással kapcsolatban, még kevésbé lesz kedve aktívnak lenni.

Éppen ezért fontos, hogy a család ne büntetésként vagy szégyenforrásként kezelje a testsúlyt.

Nem a fogyókúra a cél

Gyermekkorban a szigorú, önállóan elkezdett fogyókúra kifejezetten rossz irány lehet. A fejlődő szervezetnek szüksége van megfelelő mennyiségű energiára, fehérjére, vitaminokra és ásványi anyagokra.

Sok esetben nem is az a cél, hogy a gyermek gyorsan fogyjon. Ha még növekedésben van, előfordulhat, hogy az egészségesebb étkezés és a rendszeres mozgás mellett a testsúlya egy ideig stagnál, miközben a magassága növekszik. Így idővel javulhat a testarány.

A családi szokásoknak ebben óriási szerepük van. A gyermek számára természetesebbé válhat az egészséges életmód, ha otthon mindenki ugyanazt az irányt követi: rendszeres étkezés, több zöldség és gyümölcs, megfelelő folyadékbevitel, kevesebb cukros ital és rendszeres mozgás.

A mozgás öröm is lehet

A gyermekeknek nem feltétlenül edzésre van szükségük ahhoz, hogy aktívabbak legyenek. A biciklizés, úszás, labdajáték, kirándulás, tánc vagy akár egy közös családi séta is hozzájárulhat a mindennapi aktivitáshoz. A legfontosabb, hogy a mozgás ne büntetésként jelenjen meg a gyermek életében. Sokkal többet ér, ha olyan mozgásformát találunk, amelyet örömmel végez.

A szülők példamutatása szintén meghatározó. Ha a gyermek azt látja, hogy a család tagjai rendszeresen mozognak, tudatosabban étkeznek és figyelnek az egészségükre, nagyobb eséllyel sajátítja el ezeket a szokásokat.

Mikor kérjünk segítséget?

Ha a szülő úgy látja, hogy gyermeke testsúlya gyorsan növekszik, jelentősen eltér az életkorának megfelelő értékektől, vagy a gyermeknek már nehézséget okoz a mozgás, érdemes gyermekorvoshoz fordulni. A szakember a magasságot, testsúlyt, BMI-t és a növekedési ütemet együtt tudja értékelni, szükség esetén pedig további vizsgálatokat vagy dietetikusi segítséget javasolhat.

A legfontosabb üzenet, hogy egy gyermek nem a mérlegen látható szám. A cél nem az, hogy minél vékonyabb legyen, hanem hogy egészségesen fejlődjön, megfelelően táplálkozzon, rendszeresen mozogjon, és közben megőrizze a saját testével kapcsolatos pozitív viszonyát is.

Nyáron miért különösen fontos a véradás?

A nyár sokak számára a pihenés, az utazások és a szabadtéri programok időszaka, ám a vérellátás szempontjából az év egyik legnehezebb periódusa lehet. Miközben a kórházakban a betegeknek nyáron is ugyanúgy szükségük van vérre és vérkészítményekre, a véradók száma gyakran csökken. A szabadságolások, az utazások, a hőség és a megváltozott napi rutin egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy kevesebben jelentkeznek véradásra.

Túl sokat ivott, vagy már alkoholmérgezése van? – a nyári bulik margójára

Nyár, fesztiválszezon, buli, végre leereszthetünk, ám nem mindenki érzi azt a bizonyos határt az alkoholfogyasztás terén.

Miért nem eszik a gyerek? Az étvágytalanság lehetséges okai

Sok szülő számára ismerős helyzet, amikor a korábban jó étvágyú gyermek egyszer csak válogatni kezd, alig eszik, vagy szinte minden étkezésnél vita alakul ki. Az étvágytalanság hátterében azonban számos ok állhat, és nem mindig jelent betegséget. Fontos különbséget tenni az átmeneti, életkorral vagy élethelyzettel összefüggő étvágycsökkenés és a tartós, kivizsgálást igénylő probléma között.

Mélylégzés-gyakorlatok – egyszerű módszerek a testi és lelki ellazulás támogatására

A légzés életünk egyik legalapvetőbb folyamata, mégis ritkán figyelünk rá tudatosan. Stresszes, feszült vagy szorongással teli helyzetekben a légzés gyakran automatikusan felgyorsul és felületessé válik. Ezzel szemben a lassú, tudatos és mélyebb légzés segíthet abban, hogy figyelmünket visszairányítsuk a jelen pillanatra, mérsékeljük a feszültséget, és nyugodtabb testi állapotot teremtsünk.

Mit árul el rólunk a vércsoportunk? – A +, B, AB és 0 titkai

A vércsoportunkat általában akkor emlegetjük, amikor véradásra kerül sor, vagy egy orvosi vizsgálaton szükség van rá. Pedig a vércsoportok világa ennél jóval érdekesebb. Négy fő típust különböztetünk meg: A, B, AB és 0, amelyeket az Rh-faktor tovább árnyal pozitív vagy negatív jelleggel.