D-vitamint mindenkinek!
- Dátum: 2013.02.09., 20:55
A legújabb kutatások szerint a magyar lakosság legalább hetven százaléka D-vitamin hiányos a téli időszakban. A pótlása azért is nagyon fontos, mert a kutatók bebizonyították, hogy a hiánya több betegség kockázatát is növeli.
A D-vitamin valójában nem is vitamin, hanem egy hormonszerű anyag, amely hozzájárul az aktív D-hormon termelődéséhez. A D-vitamint másképpen, tudományosan kolekalciferolnak nevezik, amely mind a kalcium, mind a foszfát, mind a citromsav anyagcserét szabályozza.
Természetes D-vitamin a bőrben keletkezik, elsődleges forrása a napfény. Épp ezért a késő őszi, téli időszakban pótolni kell, különben a hiánya megnöveli több betegség kialakulásának lehetőségét is.
Még tavaly, a magyar orvostársadalom példátlan összefogásának eredményeképp megszületett egy szakmai ajánlás, amely a napi D-vitamin szükségletet az eddigiek tízszeresére emeli. Ez azt jelenti, hogy napi 2000 nemzetközi egységnek megfelelő D-vitamint kellene szednie egy átlagos felnőtt embernek abban az időszakban, amikor kevesebbet süt a nap és a szervezetet nem éri elegendő sugárzás az UV-B spektrumból.
A kutatások szerint D-vitamin hiányos állapotban néhány hétig akár 50 ezer egységet is szedni kellene, de a túlsúlyosoknak, vagy a betegeknek is az ajánlott mennyiség sokszorosát kellene bejuttatnia a szervezetükbe. Például egy daganatos betegnek akár napi 15-20 ezernyi egység is ajánlott.
D-vitamint bármilyen bioboltban beszerezhetünk, de akár receptre is felírathatunk, így sokkal olcsóbban juthatunk a készítményhez. Különböző kiszerelésekben kapható: 400 NE, 1000 NE, 2000 NE és 10 000 NE. Receptre egy havi adag nagyjából 700 forintba kerül, míg a bioboltban a 2000-es vitaminért közel 3000 forintot is elkérnek.
Ahogy említettük, sok betegség kialakulásának kockázatát növeli a D-vitamin hiány. A legközismertebb betegség a D-vitamin hiányos állapotban a csontritkulás, a csontvesztés. De nagy szerepet játszhat a reumás, ízületi gyulladások, az inzulinfüggő cukorbetegségek és a sclerosis multiplex kialakulásában is. A kutatások szerint az emlőrák és vastagbélrák kialakulása és lefolyása szempontjából is rizikó faktor a D-vitamin hiánya. Kedvezőtlenül befolyásolja a teherbe esést, sőt, növeli a felnőttkorban kialakuló, úgynevezett 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának lehetőségét. Vesebetegség esetén is fokozottan oda kell figyelni a D-vitamin pótlására. A szívelégtelenség kockázatát is rejti a D-vitamin hiánya, valamint megnöveli a magas vérnyomás és érelmeszesedés kockázatát is.
D-vitamin a napi élelmiszerekben is megtalálható, azonban képtelenség ezekből annyit fogyasztani, ami fedezné az ajánlott mennyiséget. Érdemes viszont rásegítésként ezekből többet fogyasztani a téli időszakban, ilyen például a tengeri hal, a lazac, a tojás, a tejtermékek, a növényi zsírok, az olajos magvak, vagy a máj.
Fotó: sxc.hu
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?