Egy jó fekete

Általában a reggelek egy jó kávéval kezdi az ember. Ki cukrosan, ki mézesen esetleg édesítőszerrel, tejjel vagy anélkül, bármilyen módon, a legtöbbünk ezzel kezdi a napot.

A kávé egyik fő összetevője a koffein, melyet kis mértékben tartalmaz a tea, a kóladió és a kakaó is. Fokozza a szívműködést, az anyagcserét és a légzést, növeli a vérnyomást és a vérkeringési sebességet, tágítja az agyi ereket, szűkíti a bélben levő ereket, vizelethajtó. Megszünteti az álmosságot, javítja a hangulatot, stimulálja az agykérget, gyorsítja a gondolkodást, átmeneti teljesítménynövekedést idéz elő, amelyet rohamos teljesítménycsökkenés követ. Egy csésze kávé elfogyasztása után 5 perc múlva a test szinte minden szövetében kimutatható a koffein. Koncentrációja kb. félóra alatt eléri a maximumot, majd lassan lecsökken. 3-6 óra múlva a koncentráció mintegy a fele a maximumnak. Nem szabad túlzásba esni fogyasztásával, mert a nagy koffeinadag (kb. 300 mg fölött) kézremegést, vértolulást, szívtáji nyomást okoz.

A kávé – mértékletes fogyasztás esetén – serkentő hatással van a központi idegrendszerre, a szívre, a véredényekre és vizelethajtó hatása miatt a vesékre is. A csersav stimulálólag hat az érrendszerre, kitágítja az érfalat. Valójában nem tart „ébren”: a koffein az idegrendszerben kifejtett hatása nem a fáradságot szünteti meg, hanem mesterségesen előállít egy olyan állapotot a fáradt szervezetnek, amit az ember élénkségnek, energikusságnak érzékel és így még órákat képes éber állapotban tölteni.

A legújabb amerikai egyetemeken nagyszámú kontrollcsoportokon végzett kutatások kimutatták az Alzheimer-kór, Parkinson-kór, 2-es típusú diabetes, továbbá májgyulladás és sorvadás előfordulását csökkentő hatását. A kutatási eredmények számos halálozási kockázatokat csökkentő faktorral hozzák összefüggésbe a kávéfogyasztást (főként annak polifenol tartalmára utalva), mint amilyen a szív- és tüdőbetegség, a szívroham megelőzése és a fertőzésekkel szembeni védekezés.

Tévhitekkel ellentétben a pubertáskori kávéfogyasztás egészséges, sőt ajánlott a központi idegrendszert serkentő hatása miatt. A minőségi éhezésből fakadó csökkenő figyelőkészség hatásait is ellensúlyozza.

A kávét tehát nem csak fenséges íze miatt érdemes fogyasztani, de vigyáznunk kell a napi adagokkal, mert a jóból is megárt a sok, könnyen függővé válhat az ember, nagyobb mennyiségben pedig káros hatásai lépnek előtérbe.

Írta: Horváth Barbara
Fotó: sxc.hu