Menü

Miért fontos a jó vérkeringés, és hogyan támogathatjuk?

Minden embernek van vérkeringése, hiszen ha nem lenne, akkor nem működne a testünk, vagyis nem maradnánk életben. Nagyon fontos, hogy odafigyeljünk arra, hogy a keringésünk megfelelően működjön.

A vérkeringés az emberi szervezet egyik legfontosabb alapfolyamata, pedig általában nem is gondolunk rá. A keringési rendszer folyamatosan azon dolgozik, hogy a test minden sejtjéhez eljuttassa az oxigént és a tápanyagokat, illetve elszállítsa az anyagcsere során keletkező salakanyagokat. Amikor a keringés jól működik, a szervezet hatékonyan képes működni, de ha zavarok keletkezik a működésében, az sokféle egészségügyi problémát okozhat.

A vérkeringés mondhatni „motorja” a szív. Ez egy izmos szerv, ami pumpaként működik, vagyis összehúzódásaival folyamatosan továbbítja a vért az erek hálózatán keresztül. Az erek három fő típusa az artériák, a vénák és a hajszálerek. Az artériák a szívből szállítják az oxigéndús vért a test különböző részeibe. A hajszálerek nagyon vékony erek, amelyekben megtörténik az oxigén és a tápanyagok átadása a sejteknek. A vénák pedig visszaszállítják a „használt” vért a szív felé. Ez a rendszer éjjel-nappal, megállás nélkül működik, és szerepe elengedhetetlen ahhoz, hogy a szerveink, például az agyunk, az izmaink vagy a bőrünk megfelelően működhessenek. Mint már említettem, hogy a keringés által jutnak a sejtjeink oxigénhez és így működnek az anyagcsere folyamatok is.

A megfelelő keringés hozzájárul az energiaszint fenntartásához, az agy megfelelő működéséhez és a szervezet regenerációjához is. Az izmok például csak akkor tudnak hatékonyan dolgozni, ha elegendő oxigént kapnak, de ez igaz az agyra is, mivel az idegsejtek nagyon érzékenyek az oxigénhiányra. Ha a keringés romlik, különböző tünetek jelenhetnek meg. Ilyen lehet például a hideg kéz és láb, a zsibbadás, a fáradékonyság, a koncentrációs nehézségek vagy a lassabb sebgyógyulás. Hosszabb távon a rossz keringés komolyabb betegségek kialakulásához is hozzájárulhat. Többféle tényező is ronthat a működésén, például a dohányzás, a mozgáshiány, az egészségtelen táplálkozás, és sajnos a tartós stressz is. Szerencsére sok olyan mindennapos tevékenység létezik, ami segíthet fenntartani az egészséges vérkeringést.

Az egyik leghatékonyabb módszer a rendszeres mozgás, sok esteben elég a séta, de remek a kerékpározás, az úszás vagy más könnyű testmozgás, ami serkenti a véráramlást és erősíti a szívet. Már napi fél óra mozgás is sokat számíthat. Fontos a kiegyensúlyozott étrend is, a zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák és egészséges zsírok támogatják az erek egészségét. A megfelelő folyadékbevitel is elengedhetetlen, hiszen a vér egyes összetevőinek igen nagy része vízből áll. Ha a szervezet dehidratált, azaz folyadékhiányos, a vér sűrűbbé válhat, ami megnehezíti az áramlását. A stressz csökkentése sem elhanyagolható, de a megfelelő alvás és a dohányzás kerülése mind hozzájárulhatnak a keringési rendszer védelméhez.

A jó vérkeringés alapvető feltétele annak, hogy szervezetünk megfelelően működjön, mivel ez biztosítja a sejtek oxigén- és tápanyagellátását, illetve segíti a szervezet tisztulását is. A keringést sokféle tényező befolyásolja, de az életmódunkkal sokat tehetünk azért, hogy támogassuk a működését.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.