Menü

Overparenting, amikor a szülői szeretet túlzásba esik

Sokakban felmerül a kérdés, akik gyermeket nevelnek, hogy vajon elég, amit nyújtunk nekik, vagy éppen túl sokak vagyunk nekik?! Az overparenting egy túlzásba vitt gondoskodás.

Az overparenting, más néven túlgondoskodó nevelés, egy olyan szülői magatartás, aminek az a célja, hogy a gyermek életét a szülő a teljes ellenőrzése alatt tartja. Mindezt persze a szülőben a jó szándék és a féltés vezérli. A jelenség mögött többnyire szeretet áll, ellenben hosszú távon akár káros hatásokkal is járhat a gyermek fejlődésére és önállóságára nézve.

Azt a kifejezés már régebb óta a tudatunkba férkőzött, hogy helikopterszülő. Ez az a jelenség, amikor a szülő folyamatosan a gyerek körül legyeskedik, hogy minden rossztól megvédje, ami érheti a gyermeket. Aztán ott vannak azok a szülők, akik már előre kitörölnek és elintéznek mindent, hogy a gyerek ne is találkozzon semmilyen negatív hatással, vagy eseménnyel. Kvázi eltűntetik az akadályokat előlük. Mindez azért nem jó, mert mint tudjuk, nagyon fontos, hogy az ember a saját bőrén tapasztaljon meg dolgokat.

Ez igaz a gyerekekre is, ők is a saját hibáinkból, vagy tapasztalataikból tanulnak. Ha ez kimarad, akkor nem alakul ki a problémamegoldási és helyzetfelismerési képességük. Ezek is az overparenting egyes részei lehetnek. Na, és akkor itt vannak a túlgondoskodó szülők, akik mindent (is) irányítani akarnak. Mit egyen, igyon, vegyen magára, kihez szóljon a közösségben, vagy miben lelje örömét hobbi címszó alatt. Ezek a szülők azt gondolják, hogy ha megadják mindenben a helyes utat, akkor minden jól fog alakulni a gyerek életében.

Pedig ennek van egy igencsak negatív üzenete, azaz, hogy a gyerek nem képes önálló, jó döntéseket hozni, illetve, hogy nem fontos az, hogy ő mit szeretne, vagy mit gondol. Ez szorongáshoz, önbizalomhiányhoz vezet, melyből menekülőutat fog keresni, sok esetben pedig a bizonyos addiktív szerek használatához menekül.

Legyen az dohányzás, drog, vagy alkohol, legalább ezek használata közben azt érzi, hogy kiléphet ebből. A másik vonala ennek a túlzott kötődés kialakulása, mondhatnám úgy is, hogy innen indulnak a „mamahotel lakók”. Annyira magához köti a szülő a döntéseivel a gyereket, hogy nem is akar magától bármit elérni, vagy meglépni, pont jó az neki, hogy nincs felelősség, de van egy állandó gondoskodás. Később pedig nem tud leszakadni az idősebb generációról és nem képes egy önálló, felelősségteljes életet élni. Az overparenting nem engedi, hogy a gyerek felkészüljön az élet természetes kihívásaira.

Az overparenting felismerése nagyon nehéz, mert a szülő csak jót akar a gyermekének, de pont ezzel teszi az egyik legrosszabbat. A megoldás nem az, hogy teljesen el kell fordulni a gyerektől és hagyni, hogy az élet felnevelje, hanem megtalálni az arany középutat. A támogató, de nem irányító szülői magatartás segíti a gyermeket abban, hogy önálló, felelősségteljes és magabiztos felnőtté váljon. Fontos, hogy a szülők megtanulják elengedni a túlzott aggódást, és bizalmat szavazzanak gyermeküknek. Ezzel megtanítják arra, hogy képesek egyedül, két lábon állni a talajon, és hogy a bizalom miről is szól.

Az overparenting a túlgondoskodó nevelésről szól, melyben a gyerek szinte semmiről nem hozhat döntést, mindent kontroll alatt tart a szülő, mely akár káros hatásokkal is járhat a gyermek fejlődésére és önállóságára.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.

Skarlát, a vörös gyermekbetegség

Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.

Sajátszabályos gyerekek – hogyan értsük meg őket

Minden gyerek más, még a családon belüli gyermekek sem ugyanolyanok, hiába kapják ugyanazt a nevelést. Nézzük, milyenek a sajátszabályos gyerekek.