Menü

SQ – azaz a szociális intelligencia

Ismerjük az intelligenciát és az érzelmi intelligenciát, de mi a helyzet a szociális intelligenciával? Nézzük, mit takar ez a kifejezés.

Az intelligencia egy összetett képesség, ami a logikai érzékre és a problémamegoldásra irányul. Az érzelmi intelligencia azt jelenti, hogy ki mennyire képes kezelni saját és mások érzelmeit, vagy mennyire empatikus. Itt jön a sorba a szociális intelligencia, melyről kevesebbet hallottunk még eddig, pedig ugyanolyan fontos, mint a másik kettő. Ez a képesség pont ugyanannyira szükséges a sikeres élethez, mint a többi.

Akkor beszélünk szociális intelligenciáról, azaz az SQ-ról, amikor valaki jól képes kezelni a társas helyzeteket, mások érzelmeire jól reagál, illetve szándékaikra fogékony. Főbb jellemzői az SQ-nak például, hogy képesek vagyunk világosan fogalmazni, amikor kommunikálunk és a nem csak magunkat értetjük meg megfelelően, hanem képesek vagyunk figyelmesen hallgatni a másik felet. Fontos, hogy képesek legyünk másokkal együttműködni.

Elengedhetetlen a megfelelő empátia, mivel ezzel érzékeltethetjük, hogy a másik fél érzelmei és véleménye fontos számunkra. Ezzel együtt érkezik a társas kapcsolatok kialakításának igénye, illetve ezen kapcsolatok fenntartására való képesség. Itt fontos megjegyezni, hogy tudnunk kell, hogy egyes helyzetekben milyen az illő viselkedés. Egy baráti társaságban lehet viccelődni, de egy munkahelyi környezet másfajta viselkedési formát követel meg. A konfliktusok helyes kezelése is ide tartozik, vagyis képesek vagyunk a vitákat, nézeteltéréseket megfelelően kezelni, akár elsimítani. Tudnunk kell érzékelni, hogy ha hátra kell lépnünk, mert nem nekünk vagy rólunk szól a vita, ezért nem is kell részt vennünk benne.

Az a remek hír ezzel kapcsolatban, hogy a szociális intelligencia fejleszthető, csupán odafigyelést, összpontosítást és önuralmat igényel. Ez így elég soknak hangzik, pedig nem olyan nehéz. Érdemes figyelni mások testbeszédét, ide tartozik a hangsúly, az arckifejezések, és a testtartás. Ezekből nagyon sokat leszűrhetünk, hogy a másik fél mit gondol valójában. Meg kell tanulni figyelmesen hallgatni, érdeklődéssel figyelni, és ha valaki beszél hozzánk, nem szabad közbevágni.

Érdemes odafigyelni, olvasni arról, hogy hogyan tudjuk magunkat választékosan kifejezni. Legyünk empatikusak, gondoljunk bele, hogy milyen lenne a másik ember cipőjében járni. Ki lehet próbálni, hogy nem csak a megszokott emberekkel beszélgetünk, hanem másokkal is ismerkedünk, hogy kipróbálhassuk magunkat új helyzetekben. Minél többet koncentrálunk, figyelünk, gyakorlunk, annál jobban fog menni.

Az SQ, azaz a szociális intelligencia arra hivatott, hogy megtanuljunk jól bánni az emberekkel, jól kommunikáljunk, jól reagáljunk a társas helyzetekre, ezzel rálépve a sikeres élet felé vezető útra.

Rumináció - rágódás a mindennapokban

Hát ki ne ismerné az érzést, amikor valami sokszor eszünkbe jut, újragondoljuk, rágódunk rajta, pedig néha egyáltalán nincs a hasznunkra.

A fotók mögötti valóság – miért idegenkedünk a rólunk készült képektől?

Egy jól sikerült portré önbizalmat adhat, míg egy előnytelen pillanatkép akár órákra elronthatja a hangulatunkat. Sokan ismerik azt az érzést, amikor izgatottan várják a fotókat egy esemény után, majd csalódottan görgetik végig a galériát. Adódik a kérdés, hogy miért reagálunk ennyire erősen a saját képmásunkra.

A mindfulness ereje a mindennapokban

Az állandó online jelenlét és a megfelelési kényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy mentálisan kimerültek. Akkor is zakatol az agyunk, amikor végre lenne időnk pihenni. A tudatos jelenlét ebben nyújthat kapaszkodót, ugyanis segít visszatalálni a jelen pillanathoz, lelassítani a belső zajt és nyugodtabban kezelni a mentális túlterheltséget.

A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele

A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.

„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában

A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.