Menü

A dinók sosem halnak ki? A Jurassic Park és mutációi

Steven Spielberg Michael Crichton Jurassic Park című bestseller könyvéből 1993-ban filmtörténetet alkotott, komplett ajándéktárgy iparágak jövőjét alapozta meg hosszútávon. A dinoszauruszok tündöklése és vászonbéli hódítása mindig óriási siker. Íme hát a Jurassic Park és mutációinak szigorúan szubjektív listája paleontológus kezdőknek, haladóknak, de leginkább azoknak, akik, újra és újra szeretnek rácsodálkozni a CGI legújabb vívmányaira és a saját magukban szunnyadó felfedező, kalandvágyó kisgyerekre.

7. Jurassic World: Világuralom – 2022

Sok görcsös nosztalgiázásnak nyögés a vége. Az első 5 rész legjobb jeleneteiből is mazsolázgatva, egy világméretű veszedelmes mutációval riogatva összehajigált film, ami minden volt csak szórakoztató nem. Az első trilógia szereplői kínosan asszisztáltak a múltidézéshez és egy olyan világhoz, ahol minden sarkon van már dinoszaurusz és mindenki a telefonját nyomogatja. Ritmustalan, túltolt, helyenként ripacs, és a legnagyobb bűne, hogy a moziban szép lassan annak drukkolt a többség, hogy a dinók végre tényleg haljanak ki.

6. Jurassic Park III. – 2001

A Spielberg biztos rendezői kezét elvesztő franchise időrendileg harmadik darabja, nem tudta anno megugrani a képzeletbeli lécet. Sok fajt hoz be, de némi trükk újításon kívül, a gyenge sztorija miatt is, eléggé hakniszagú volt. Fő bűne, hogy lealacsonyította a T-Rexet holmi dögevővé, ami eléggé gagyivá tette az elődeit. Nem rossz film, de bántóan nincs mondanivalója, pedig még mindig egységesebb darab, mint az újabb részek közül szinte mindegyik.

5. Jurassic World: Bukott Birodalom – 2018

A film, amely, habár komolyan más szintre helyezi a klónozás etikai és vászonbéli kérdéskörét, sajnos a hozott bevételei ellenére sem tudta mi akar lenni igazán. Néha klasszikus kalandfilm, később szörnyfilm, majd mintha önmaguktól kérdeznék az alkotók, hogy hol a helyük a dinóknak a történetben. Az ötletei miatt tudott a top5-be beférni, de valahogy senkihez se szóltak igazán a látottak. Ez pedig komoly hiba. A szigetektől távoli, urbánus közeg nem állt jól az őslényeknek.

4. Jurassic World: Újjászületés – 2025

A friss rész egy látványos, de kissé buta mozival örvendeztetett meg minket. A CGI hihetetlen szemkápráztató, megidézi a régi filmzenét, a sztori felütése pedig logikailag is megállja a helyét. A szereplők kissé elnagyoltak, de legalább nem ripacsok. Azonban egyszer nézős darab, amely nem akar, vagy nem is igazán tud ennél több lenni. Üde színfolt, hogy egy mesebeli egyenlítői szigeten játszódik, ami mégis csak kalandfilmesebb légkör, mint a közvetlen elődeinek kissé steril földrajzi botorkálása. Scarlett Johansson személyében pedig végre egy női akcióhőse is lett a franchise-nak.

3. Jurassic World – 2015

Aki mer az nyer. Az eredeti koncepciót részben remake-elve, bevállalta a stúdió a franchise újraélesztését és a megaprofit nem maradt el. Momentumaiban sem eredeti, Chris Pratt korántsem annyira karizmatikus, mint Goldblum, de valahogy a film felépítése működik. A CGI trükkvilág meg sokat fejlődött, a mozik szolgáltatása is vele együtt. Jókor, jó időben nosztalgiáztattak meg minket a készítők. Viszont alig kockáztat és a látvánnyal megelégszik, ezért csak a dobogó alja jár.

2. Az elveszett világ : Jurassic Park – 1997

A film, amely személyes kedvenc kalandom a listáról. Komoly rendezői koncepció mellett is kissé nyögvenyelősnek tűnhet mai szemmel, pedig remek, átgondolt mozi. Talán, ha kicsit várnak a forgatással, és nem a profitra mennek, klasszikus lehetett volna, talán. Spielberg mindenesetre annak ellenére, hogy mindenütt szidja a filmjét, tulajdonképpen rendes munkát végzett, mindenki remekül szórakozott. Csilingelt a kassza, ráadásul együtt okosan végig gondolhattuk a dinók világát az emberek machinációi közt. A leglazább arc, Jeff Goldblum meg simán minden jelenetével ellopja a show-t.

1. Jurassic Park – 1993

A film, ami garantált túljelentkezést generált a paleontológus szakokon mindenhol a világon. A tökéletes moziélmény, visszafogott trükkjei ellenére is. Egyszerű receptje egy igazi kultuszt teremtett. Az év mozis eseményéről beszélhettünk, amiről mindenki hallott, maradandó élmény született. Nem tökéletes, sőt, ezer dramaturgiai sebből vérzik, de valahogy kedves emlékké nemesült mindenkinek. Egy naiv kor mementója, ahol még igenis sikk volt a videó, meg a családi mozidélutánok, a filmes premierek komoly téttel bírtak, mert a streamingekről még nem is hallottunk. A dinók azóta mindenkivel újra együtt élnek.

Pandora még mindig egyedi, a tartalom viszont ismerős

James Cameron három évvel A víz útja után újra bizonyítani akarja, hogy az Avatar-széria még mindig képes megrengetni a mozitermeket. A Tűz és hamu minden eddiginél nagyobb, zajosabb és sötétebb fejezetként vonul be a filmtörténelembe. A kérdés inkább az, hogy az epikus megvalósítás mögött maradt-e még valódi újdonság.

Az antihősök új dimenziója a Marvel-univerzumban

Az idén videón is már megjelent Mennydörgők* egy olyan társaság története, amelyet nem külső kényszer, hanem a saját változni akarásuk húz egy irányba. Mindannyian cipelik a maguk hibáit, traumáit, de mégis egymás mellett találják meg azt a ritmust, ami a sztori végére valódi csapattá formálja őket. A hangulat és a dinamika könnyen felidézheti A galaxis őrzőit, de a fókusz itt jóval személyesebb, valamint sokkal inkább szól a szereplők közötti dinamikáról.

A haza és az emberség kötelez

Pár napja bemutatták a nagy állami támogatással megtolt Sárkányok Kabul felettet, amely a roppant vérszegény magyar akciófilm zsánerba igyekszik friss vért pumpálni miközben az afganisztáni békefenntartóink munkájának állít emléket. Pörgős csatajeleneteket legalább profi díszletekkel és kameramunkával ígért a trailer. Ezek után (remélem) egy emberként reméltük, hogy politikai terheltsége ellenére egy szórakoztató film készült el. Ennek jártam utána.

Egy nélkülöző nemzet szülöttei

Nemes Jeles László harmadik nagyjátékfilmje, az Árva a 20. századi magyar társadalmi traumák és a személyes veszteségek metszéspontján született meg. Nagyszabású művészi alkotás, amely egyszerre beszél a mindennapi veszteségről és a gyászról. A történet a múltat nem pusztán idézi, hanem felépíti és újraéli – fájdalmasan, őszintén és minden pátosz nélkül.

Del Toro újraéleszti a Frankensteint

„Él-váltás” – a modern Frankenstein-történet új kiadását láttuk a minap férjemmel, a Frankenstein (2025) című filmet, amelyet Guillermo del Toro maga írta és rendezte, és amely a klasszikus Frankenstein; or, The Modern Prometheus-regény most már nemcsak adaptációja, hanem – részben – újragondolása is.