Hipnoterápia
- Dátum: 2025.04.09., 18:53
- Erdős Dorka
- képek: pexels
- egészség, emésztés, fóbia, izomfeszülés, keringés, stressz
Megannyi módszer létezik arra, hogy kezeljük testi és lelki gondjainkat. Ilyen módszer a hipnoterápia is, mely sokféle gond leküzdésére jelenthet gyógyírt.
A hipnoterápia egészen a régmúltba nyúlik vissza, már a 14. századból vannak írásos emlékek arról, hogy a hipnózis bizonyos formáinak gyógyító ereje van, viszont csak a 18. században terjedt el oktatási szinten. Eleinte nem feltétlenül gyógyításra, hanem egyfajta „kábításra” használták, amikor szükség volt egy érzéstelenítésre egy seb összevarrásakor például. A 20. századra jutott oda a tudomány, hogy elkezdték az élet különböző területein is alkalmazni terápiaként.
A hipnózis egy szuggesztiós eljárás, melynek során egy olyan pszichológiai állapotba juttatják a pácienst, aminél már majdnem alszik, ellenben kommunikatív és nem felejti el, mi történt vele a hipnózis alatt. Alkalmazható például testben vagy testen jelentkező megbetegedések kezelésére. Ide tartozik a különböző allergiás tünetek kezelése, a keringéssel összefüggő problémák, de még az emésztőrendszert érintő megbetegedések gyógyítása is. Remekül helyt áll a reumatológiai és neurológiai kezeléseknél, gondoljunk itt a migrénes, kínzó fájdalmak leküzdésére.

Az alvási problémákat se felejtsük el, de még az izmok feszülésénél, az ilyen jellegű tünetekkel kísért mozgásszervi rendellenességek kezelési módszerei közé sorolják. Sportolók, előadó művészek is eredményesen alkalmazzák, könnyebb legyűrni általa a megterhelő, stresszes helyzeteket és növelni lehet a teljesítményt. Fontos, hogy nem csak testi, hanem pszichés tünetek jelentkezésénél is segítségül vehetjük a módszert. Könnyebben kezelhetők a fóbiák, a függőségek, a depressziós állapotok.
Sigmund Freud volt az, aki felismerte, hogy a hipnózis alatt felidézhetők olyan emlékek, amelyeket az elme inkább zárlat alá helyet, mert traumatikus élmény kapcsolódik hozzá. Ezzel együtt az is kiderült, hogy az ilyen jellegű emlékek felszínre emelésével csökkenthetők, vagy megszüntethetők a kóros pszichés tünetek. Előjöhetnek olyan dolgok is, melyekről a kezelt nem is tud, például egy rejtőzködő tehetség.
A terápia nagy előnye, hogy nem igényel gyógyszeres kezelést, ellenben azonnali, gyors beavatkozással tartósan pozitív változást lehet elérni a kezelt beteg, páciens, sportoló, közember, bárki életében. További előnye, hogy a hipnotizált személy képes öntudatosságra ébredni, átvenni teste és elméje felett az irányítást. Mondhatni, beállítható vele egy pozitív énkép, egy pozitív jelen, melyből motiváció meríthető a jobb és könnyebb folytatáshoz.

A hipnoterápia egy hatékony módszer, amivel erősíthető egy pszichoterápiás kezelés, mindig, minden esetben szakember végezheti. Gyógyíthatók vele különböző testi és lelki gondok, így érdemes kipróbálni bárkinek, aki szeretne egy pozitívabb, jobb jövőképpel, egészségesebben tovább élni.
A fotók mögötti valóság – miért idegenkedünk a rólunk készült képektől?
Egy jól sikerült portré önbizalmat adhat, míg egy előnytelen pillanatkép akár órákra elronthatja a hangulatunkat. Sokan ismerik azt az érzést, amikor izgatottan várják a fotókat egy esemény után, majd csalódottan görgetik végig a galériát. Adódik a kérdés, hogy miért reagálunk ennyire erősen a saját képmásunkra.
A mindfulness ereje a mindennapokban
Az állandó online jelenlét és a megfelelési kényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy mentálisan kimerültek. Akkor is zakatol az agyunk, amikor végre lenne időnk pihenni. A tudatos jelenlét ebben nyújthat kapaszkodót, ugyanis segít visszatalálni a jelen pillanathoz, lelassítani a belső zajt és nyugodtabban kezelni a mentális túlterheltséget.
A passzív-agresszív viselkedés 7 tipikus jele
A passzív-agresszív viselkedés sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mégis nehéz felismerni. Az ilyen emberek általában nem nyíltan fejezik ki a haragjukat vagy sértettségüket, hanem burkolt módon kommunikálnak. Emiatt a másik fél sokszor csak azt érzi, hogy valami nincs rendben, mégsem tudja pontosan megfogalmazni, mi bántja. A passzív-agresszió párkapcsolatokban, családon belül és munkahelyen is komoly feszültséget okozhat.
„Valami rosszat mondtam?” – a szégyenérzet fogságában
A szégyenérzet szinte észrevétlenül épül be a mindennapokba, mégis képes alapjaiban meghatározni, hogyan látjuk önmagunkat és a világot. Legtöbbször csendes érzésként van jelen – egyfajta belső hangként, amely idővel mindent felülír. Ha pedig figyelmen kívül hagyjuk, akkor korlátok közé szorítja az életünket.
A motiváció nem előfeltétel, hanem következmény
Gyakran beszélünk úgy a motivációról, mintha egyfajta belső üzemanyag lenne, amelynek jelenléte elindít bennünket, hiánya pedig megbénít. „Majd ha lesz kedvem”, „ma nincs motivációm” – ezek a mondatok is azt sugallják, hogy a cselekvés feltétele egy előzetesen megérkező lelkiállapot.