Menü

Élelmiszerek és adalékanyagok

Az élelmiszergyártás során 3000-nél is több különböző adalékot használnak a termékek megjelenésének, ízének és eltarthatóságának javítására. Az élelmiszer-adalékanyagok felhasználása szigorú feltételekhez kötött, ugyanis egy részük ártalmas lehet.

A feldolgozott élelmiszerek nem csak a só- és cukortartalmuk miatt egészségtelenek, a sok adalékanyag is probléma. Ha az adalékokat nézzük, léteznek ártalmatlan, elfogadható, kevésbé elfogadható, káros és veszélyes adalékok. A termék csomagolásán, az összetevők listáján minden adalékanyagot fel kell tüntetni.

Az emberek adalékanyagokra adott reakciója egyénenként változó lehet: van, akinek meg sem kottyan egy vegyület, másvalaki pedig komolyan rosszul lesz tőle, ezért olvassuk el mindig gondosan az élelmiszerek címkéit!

Számos gyakori adalék – például egyes emulgeálószerek, a zselatin, a glicerin, a maltodextrinek és a természetes ízesítők – állati eredetű.

Egészségünk megőrzése érdekében ne vásároljunk olyan termékeket, amelyben sok adalék van!

Miben van sok adalék?

A gyorséttermi ételek és a szupermarketekben kapható, csak melegítést igénylő félig kész ételek gyakran tartalmaznak mesterséges ízesítőket. A legjobb, ha gyermekeink és saját étrendünkben a friss hozzávalók játsszák a főszerepet, s lehetőleg igyekezzünk bio (öko, organikus) termékeket venni.

Vannak természetes adalékok is!

Egyes élelmiszer-adalékok természetes forrásból származnak, és betegségmegelőző, növényi eredetű tápanyagoknak minősülnek. Ilyenek például a teljesség igénye nélkül az antocianinok (kék szőlőhéj vagy feketeribiszke), a béta-karotin, (növényi pigment), a likopin, (zöldségek, gyümölcsök), a lutein (körömvirág és zöld levelek) vagy a paprika-oleoresin (paprika), illetve a rubixanthin (csipkebogyó).

Az élelmiszer-adalékanyagokról szóló európai parlamenti szabályozás következtében az élelmiszerek címkéjén egyes adalékanyagokat számokkal jelölnek, ezek az E-számok. Ha valaki nem rutinos címkeolvasó, talán nem is sejti, mi mindent jelölhetnek a kódok.

Az E-számok színezékeket, adalékanyagokat és emulgeálószereket jelölnek az Európai Unióban: E-100-tól kezdődő számokkal jelölték a természetes és mesterséges színezékeket, E-200-tól sorolták be a különféle tartósítószereket, E-300-tól jelölték az antioxidánsokat, az emulgeátorokat és a savanyítószereket, E-400-tól kezdődtek a sűrítőanyagok, zselésítőszerek.

Friss kutatások vizsgáltak több ezer élelmiszer tartósító- és állagjavító szereinek emberi szervezetre gyakorolt hatását, az eredmény pedig lesújtó volt.

Azok, akik sok adalékanyagot fogyasztottak, nagyobb valószínűséggel szenvedtek szívbetegségben és kaptak szélütést. Azok, akik rendszeresen ettek bizonyos adalékanyagokat tartalmazó élelmiszereket, 5 százalékkal nagyobb eséllyel lettek szívbetegek, ráadásul a túl sokféle adalékkal tartósított étel fogyasztása az elhízás lehetőségét is fokozta.

Mely adalékokat érdemes kerülni?

Az egységes uniós szabályozás az emulgeálószereket E-400 és E-495 közti számokkal jelöli, a magyar nyelvű címkéken is ezt érdemes figyelni. (Az esetleges mellékhatásokról a Nébih E-szám-kereső oldalán is tájékozódhatunk: https://portal.nebih.gov.hu/e-szam-kereso)

Egészségünk érdekében törekedjünk a friss élelmiszerek fogyasztására és kerüljük a feldolgozott ételeket!

A D-vitamin túladagolása

A D-vitamin nélkülözhetetlen szerepet játszik az emberi szervezet működésében. Hozzájárul a kalcium és a foszfor felszívódásához, elengedhetetlen a csontok és a fogak egészségéhez, valamint fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában is.

Téli fáradtság ellen: a japán árpa tea

A téli kimerültség mögött sokszor nem az alváshiány, hanem a dehidratáció, a fényhiány és a tápanyaghiány áll, mégis gyakran koffeinnel próbáljuk túlélni a napokat. Pedig létezik egy sokkal szelídebb megoldás: a japánok több százéves itala, a mugicha, amely koffein nélkül segít visszatalálni az egyensúlyhoz.

A mangostán különleges gyümölcs

A mangostán (Garcinia mangostana) a trópusi gyümölcsök egyik legkülönlegesebb képviselője, amelyet világszerte gyakran a „gyümölcsök királynőjeként” emlegetnek. Ez az elnevezés nem csupán nemes hangzású jelző, hanem utal a mangostán kifinomult ízére, ritkaságára és magas tápértékére is. Származási területe Délkelet-Ázsia, elsősorban Thaiföld, Indonézia és Malajzia, ahol a gyümölcs évszázadok óta szerves része a helyi kultúrának, gasztronómiának és hagyományos gyógyászatnak.

Az ellentmondások királya: a durián

Délkelet-Ázsia piacain barangolva egy nyugati utazó hamar szembetalálkozik egy olyan illattal, amely leginkább a romlott hagyma, a csatornaszag és az érett camembert sajt bizarr elegyére emlékeztet. Ez a durián, amelyet hívei a „gyümölcsök királyának” neveznek, ellenségei viszont legszívesebben biológiai fegyvernek minősítenének.

Egy remek zöldség, a cékla – mit érdemes tudni róla

A magyar konyha egyik fő savanyúsága az ecetes cékla, de nem csak ilyen formában ehetjük, sőt, még nagyon egészséges is.