Élelmiszerek és adalékanyagok
- Dátum: 2025.03.18., 14:08
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- adalékanyag, állati eredetű, E-számok, egészségtelen, élelmiszergyártás, eltarthatóság, európai parlamenti szabályozás, feldolgozott élelmiszerek, friss hozzávaló, gyorséttermi ételek, íz, mesterséges ízesítő, só. cukor
Az élelmiszergyártás során 3000-nél is több különböző adalékot használnak a termékek megjelenésének, ízének és eltarthatóságának javítására. Az élelmiszer-adalékanyagok felhasználása szigorú feltételekhez kötött, ugyanis egy részük ártalmas lehet.
A feldolgozott élelmiszerek nem csak a só- és cukortartalmuk miatt egészségtelenek, a sok adalékanyag is probléma. Ha az adalékokat nézzük, léteznek ártalmatlan, elfogadható, kevésbé elfogadható, káros és veszélyes adalékok. A termék csomagolásán, az összetevők listáján minden adalékanyagot fel kell tüntetni.
Az emberek adalékanyagokra adott reakciója egyénenként változó lehet: van, akinek meg sem kottyan egy vegyület, másvalaki pedig komolyan rosszul lesz tőle, ezért olvassuk el mindig gondosan az élelmiszerek címkéit!

Számos gyakori adalék – például egyes emulgeálószerek, a zselatin, a glicerin, a maltodextrinek és a természetes ízesítők – állati eredetű.
Egészségünk megőrzése érdekében ne vásároljunk olyan termékeket, amelyben sok adalék van!
Miben van sok adalék?
A gyorséttermi ételek és a szupermarketekben kapható, csak melegítést igénylő félig kész ételek gyakran tartalmaznak mesterséges ízesítőket. A legjobb, ha gyermekeink és saját étrendünkben a friss hozzávalók játsszák a főszerepet, s lehetőleg igyekezzünk bio (öko, organikus) termékeket venni.
Vannak természetes adalékok is!
Egyes élelmiszer-adalékok természetes forrásból származnak, és betegségmegelőző, növényi eredetű tápanyagoknak minősülnek. Ilyenek például a teljesség igénye nélkül az antocianinok (kék szőlőhéj vagy feketeribiszke), a béta-karotin, (növényi pigment), a likopin, (zöldségek, gyümölcsök), a lutein (körömvirág és zöld levelek) vagy a paprika-oleoresin (paprika), illetve a rubixanthin (csipkebogyó).
Az élelmiszer-adalékanyagokról szóló európai parlamenti szabályozás következtében az élelmiszerek címkéjén egyes adalékanyagokat számokkal jelölnek, ezek az E-számok. Ha valaki nem rutinos címkeolvasó, talán nem is sejti, mi mindent jelölhetnek a kódok.
Az E-számok színezékeket, adalékanyagokat és emulgeálószereket jelölnek az Európai Unióban: E-100-tól kezdődő számokkal jelölték a természetes és mesterséges színezékeket, E-200-tól sorolták be a különféle tartósítószereket, E-300-tól jelölték az antioxidánsokat, az emulgeátorokat és a savanyítószereket, E-400-tól kezdődtek a sűrítőanyagok, zselésítőszerek.
Friss kutatások vizsgáltak több ezer élelmiszer tartósító- és állagjavító szereinek emberi szervezetre gyakorolt hatását, az eredmény pedig lesújtó volt.
Azok, akik sok adalékanyagot fogyasztottak, nagyobb valószínűséggel szenvedtek szívbetegségben és kaptak szélütést. Azok, akik rendszeresen ettek bizonyos adalékanyagokat tartalmazó élelmiszereket, 5 százalékkal nagyobb eséllyel lettek szívbetegek, ráadásul a túl sokféle adalékkal tartósított étel fogyasztása az elhízás lehetőségét is fokozta.

Mely adalékokat érdemes kerülni?
Az egységes uniós szabályozás az emulgeálószereket E-400 és E-495 közti számokkal jelöli, a magyar nyelvű címkéken is ezt érdemes figyelni. (Az esetleges mellékhatásokról a Nébih E-szám-kereső oldalán is tájékozódhatunk: https://portal.nebih.gov.hu/e-szam-kereso)
Egészségünk érdekében törekedjünk a friss élelmiszerek fogyasztására és kerüljük a feldolgozott ételeket!
Így használd fel a maradék szaloncukrot
Maradt otthon a spájz zugában egy zacskónyi szaloncukor karácsonyról? Íme pár tipp, hogy ne kelljen kidobni.
A ketózis biokémiája és hatásmechanizmusa
Az emberi szervezet anyagcseréje rendkívüli alkalmazkodóképességről tesz tanúbizonyságot a környezeti feltételek változásaira. Ennek a rugalmasságnak az egyik leglátványosabb példája a ketózis állapota. A ketózis egy olyan természetes metabolikus folyamat, amely során a szervezet az elsődleges energiaforrásáról, a szénhidrátokról (glükózról) átáll a zsírok és az azokból származó ketontestek égetésére. Bár a köztudatban gyakran csak egy drasztikus diétás módszerként él, a ketózis valójában egy mélyen gyökerező evolúciós túlélőmechanizmus.
Teák az energikus és egészséges évkezdéshez
A boltok polcai roskadoznak a tea kínálat alatt, így van pár tippünk, hogy mivel kezdd az évet, hogy energiával és egészséggel teli legyél.
Az ünnepi asztal csapdái
Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.
A citrom szerepe a modern súlykontrollban
A táplálkozástudomány fejlődésével a „superfood” kifejezés új értelmet nyert: már nem csodaszereket keresünk, hanem olyan természetes összetevőket, amelyek szinergiában működnek a szervezet alapvető folyamataival. A citrom (Citrus limon) az egyik leggyakrabban emlegetett kiegészítő a fogyókúrák kapcsán. Bár a populáris média gyakran „zsírégetőként” állítja be, a valóság ennél összetettebb, mégis rendkívül értékes a testsúlycsökkentés szempontjából.