Menü

A gyermekkori evészavar nyomában

A kisgyermekek étkezési szokásainak megértése összetett feladat, és a neofóbia, a válogatós evés (picky eating) és az ARFID (elkerülő, korlátozó táplálékbeviteli zavar) mind fontos tényezők lehetnek.

Neofóbia: Ez a jelenség a gyermekek fejlődésének egy normális szakasza, amely általában 2-5 éves kor között jelentkezik. A neofóbia során a gyermekek gyakran elutasítják az új ételeket, mert félnek attól, hogy az ismeretlen ételek fogyasztása veszélyes lehet. Ez az evolúciós szempontból hasznos viselkedés segíthetett a túlélésben, és a szülőknek türelmesnek kell lenniük ebben az időszakban.

Csipegető evő/válogatós : Ez a jelenség szintén a gyermekek fejlődésének része, ahol a gyerekek hajlamosak bizonyos ételeket preferálni, míg másokat elutasítanak. Ez lehet a szülői reakciók hatására is, hiszen ha a szülők túl nagy nyomást gyakorolnak, vagy feladják, az segíthet a gyermek válogatós viselkedésének megerősödésében. A gyermekek gyakran változtatják az étkezési szokásaikat, és ez normális jelenség.

ARFID (elkerülő, korlátozó táplálékbeviteli zavar): Az ARFID egy súlyosabb állapot, amely nemcsak az új ételek elutasítását jelenti, hanem a táplálkozás szorongásos aspektusait is magában foglalja. Az ARFID-dal küzdő gyermekek gyakran szorosabban ragaszkodnak bizonyos ételekhez, és elkerülik azokat, amelyek félelmet vagy szorongást okoznak számukra. Ez az állapot nem múlik el magától, és felnőttkorban is megmaradhat, de megfelelő támogatással és kezeléssel javítható.

Összességében fontos, hogy a szülők megértsék, hogy a kisgyermekek étkezési szokásai változatosak és összetettek, és a megfelelő támogatás, türelem és megértés kulcsszerepet játszik a gyermek egészséges táplálkozási szokásainak kialakításában. Ha a szülők aggódnak a gyermek táplálkozási szokásai miatt, érdemes szakemberhez fordulni, aki segíthet a helyzet kezelésében.

Szenzoros étel averzió

A szenzoros étel averzió a gyermekeknél előforduló olyan jelenség, amikor az érzékszerveikre érkező ingerek (szag, íz, tapintás) miatt elutasítják az ételeket. Ezek a reakciók lehetnek túlérzékenyek (hiperszenzitív) vagy alulérzékenyek (hiposzenzitív). A hiperszenzitív gyermekek esetében az érzékelt ingerek, például egy étel szaga, elég ahhoz, hogy elforduljanak tőle, vagy akár el sem üljenek az asztalhoz. A hiposzenzitív gyermekek viszont gyakran nem érzékelik az éhséget, és minden ételt megesznek.

A deszenzitizálás fontos lehet a gyermekek számára, hogy a táplálkozási szokásaik normális tartományban működjenek. A terápia során különböző módszereket alkalmazhatunk, mint például fokozatosan bevezetni az új ízeket és textúrákat.

Gyarapodási képtelenség (FTT)

A gyarapodási képtelenség olyan állapot, amelyben a gyermek nem képes megfelelően gyarapodni vagy súlyt veszíteni. Az állapot okai lehetnek organikusak (pl. betegségek), magatartásbeliek, vagy környezeti tényezők. A rossz szociális környezet, mint például a nem megfelelő táplálás minősége és mennyisége, szintén hozzájárulhat a problémához.

A gyarapodási képtelenség diagnosztizálásához figyelembe kell venni a gyermek korát és az esetlegesen fennálló egészségügyi problémákat. A kezelés általában a táplálkozási igények kielégítésére és a szociális környezet javítására összpontosít.

Gyermekgyógyászati táplálkozási zavar (PFD)

A gyermekgyógyászati táplálkozási zavar egy komplex állapot, amely a gyermek evési készségeinek és képességeinek zavarával jár. A nyelés folyamata 26 izom és 6 koponyaideg koordinációját igényli. Ha ezek közül bármelyik nem működik megfelelően, a gyermek nehézségekbe ütközhet az evés vagy ivás során.

A PFD elterjedt a fejlődési zavarokkal küzdő gyermekek körében, és a táplálkozásuk nemcsak a fizikai fejlődésüket, hanem a pszichoszociális jólétüket is befolyásolja. A kezelés célja a táplálkozási készségek fejlesztése, valamint a gyermek és családja támogatása a szorongás csökkentésében és a pozitív étkezési élmények kialakításában.

Mindhárom probléma esetében fontos a korai felismerés és a megfelelő támogatás biztosítása a gyermekek számára. A szakorvosi és dietetikai segítség, valamint a családok bevonása kulcsfontosságú a sikeres kezeléshez és a gyermekek egészséges fejlődéséhez.

Ghí, a csodavaj

Hányféle vajat, zsiradékot ismersz? Vajon melyik a legegészségesebb? Hozok ehhez egy szuper alternatívát, a ghít.

Probiotikumok és probiotikus ételek

Megannyi oldalról halljuk, hogy mennyire fontos a probiotikumok, hogy jól érezzük magunkat, de vajon mik ezek és hogyan vigyük be a szervezetünkbe?

Mennyire fontos a súly az ismerkedésnél?

Ez talán az egyik legfontosabb kérdés – és a válasz az, hogy nem, vagy legalábbis nem kellene. Az, hogy valaki ennyire konkrét számokhoz köti a vonzalmat, egyfajta filterezés, ami persze praktikus lehet egy ismerkedős oldalon vagy csoportban – de veszélyesen leszűkítheti a valódi kapcsolódások esélyét. A szerelem ugyanis legtöbbször nem mérhető centiben, kilóban, vagy bicepszméretben. Az első benyomás talán igen, de az érzelmi kötődés, a mély szeretet és a társas harmónia teljesen más síkon mozog.

Gyümölcsök, amelyekről Európában alig hallunk

A trópusi finomságok felhozatala jóval gazdagabb annál, mint amit a hazai piacokon megszokhattunk. A mangó, a sárkánygyümölcs vagy a maracuja ugyan már széles körben ismert, de az esőerdők mélyén olyan különlegességek teremnek, amelyek Magyarországra szinte egyáltalán nem jutnak el. Ezek sokszor nemcsak ízükben, hanem kulturális jelentőségükben is egyediek.

Egy filléres csodaszer a konyhában – ez a szegfűszeg

Talán mindenki ismeri a szegfűszeget, főként a tél egyik illataként, pedig az apró kis fűszer egészségünk egyik őre lehet.