Menü

A mellkasi fájdalom okai

A mellkasi fájdalom okai széles spektrumot ölelnek fel, amelyek között szív- és nem szív-eredetű állapotok is találhatóak. Az alábbiakban összegzem a leggyakoribb okokat és azok jellemzőit.

Szív-eredetű okok

Szívinfarktus: A szív koszorúereinek elzáródása miatt a szívizom oxigénhiányos állapotba kerül. Jellemző a szegycsont mögötti nyomás, szorító érzés, ami általában terhelésre fokozódik és a bal karba, vállba, hátba vagy gyomorszáj környékére sugározhat.

Angina pectoris: A mellkasi fájdalom, amely 20 percnél rövidebb ideig tart, általában terheléskor jelentkezik. Figyelmeztető jel, orvosi kivizsgálás szükséges.

Fokozott nyugalmi pulzus: 120/min feletti pulzus szívritmuszavarok gyanúját keltheti, sürgős EKG vizsgálat szükséges.

Nem szív-eredetű okok

Vérnyomáskiugrás: 180 Hgmm feletti vérnyomás esetén sürgős orvosi beavatkozás javasolt.

Tüdőembólia: Légzéskor fellépő éles fájdalom, fulladás, az ajkak kékülése, mely sürgősségi beavatkozást igényel.

Aorta ruptura: Hirtelen, késszúrásszerű fájdalom, vérnyomáscsökkenés, azonnali mentőt hívni szükséges.

Tüdőgyulladás: Általában egyoldali fájdalom, légzéssel súlyosbodik, egyéb kísérő tünetekkel együtt jelentkezik.

Pneumothorax (légmell): A tüdő összeesése, ami erős légszomját és fulladást okoz, sürgős orvosi ellátást igényel.

Reflux betegség: Égő fájdalom a gyomorszáj környékén, ami szívbetegségek tüneteivel összetéveszthető.

Gerincbetegségek: Rossz testtartás, csontritkulás, porckorongsérv miatt fájdalom, ami bizonyos mozdulatokra vagy testtartásra jelentkezik.

Tietze-szindróma: A bordák porcos részének gyulladása, amely nyomásérzékeny fájdalmat okoz.

Övsömör: A gerincvelői ideg lefutása mentén jelentkező fájdalom, ami hólyagos kiütésekkel jár.

Hasi betegségek: Pl. epegörcs, hasnyálmirigy-gyulladás, gyomornyálkahártya-gyulladás, amelyek szintén mellkasi fájdalmat okozhatnak.

Sérülések és daganatok

Mellkasi sérülések: Közlekedési baleset, esés, csigolyasérülés miatt kialakuló fájdalom.

Daganatos megbetegedések: Tüdőrák, nyelőcsőrák, mellhártyára vagy csigolyákra terjedő daganatok, mellkasi röntgenvizsgálat szükséges.

Stressz és pánik szindróma

A pszichológiai tényezők, mint a stressz és a pánikzavar, erős fizikai tünetekkel járhatnak, amelyek a szívinfarktust is utánzák, például torokban gombócérzés, verejtékezés formájában. A mellkasi fájdalom minden esetben komoly figyelmet igényel, és megfelelő orvosi kivizsgálás szükséges a pontos diagnózis felállításához.

Szarkopénia – az izomtömeg csökkenése

Az életkor előrehaladtával és a kevesebb mozgással kellemetlen tüneteket tapasztalhatunk izmainknál, ennek lehet oka a szarkopénia is.

A vitaminok árnyoldala

Sokan úgy gondolják, hogy a vitaminokból minél több jut a szervezetbe, annál jobb. Különösen az őszi-téli időszakban kerülnek elő a vitaminos dobozok, kapszulák és pezsgőtabletták, hiszen ilyenkor sokan szeretnék megerősíteni az immunrendszerüket. A jó szándék azonban könnyen visszájára fordulhat. Bizonyos vitaminokból ugyanis a túlzott bevitel nem egyszerűen felesleges, hanem akár komoly egészségkárosodást is okozhat.

A téli feltöltődés egyik legjobb módja – ezért érdemes rendszeresen szaunázni

Amikor beköszönt a hideg idő, egyre jobban vágyunk a melegségre, a nyugalomra és azokra a pillanatokra, amikor egy kicsit kiszakadhatunk a mindennapok rohanásából. A téli hónapokban különösen jól esik egy kellemes, forró szaunában eltöltött idő. A szaunázás azonban nem csupán a hideg elleni kellemes menedék: számos kedvező élettani hatása lehet, miközben a testi-lelki feltöltődéshez is hozzájárulhat.

Az inzula aktiválódása, az agy rejtett központja, amely összeköti a testet és az érzelmeket

Az emberi agy egyik különösen érdekes, mégis kevésbé ismert területe az inzula (insula), más néven szigetkéreg. Ez az agykéreg mélyén elhelyezkedő struktúra meghatározó szerepet játszik az érzelmek, a testi érzékelés, az öntudat és a társas kapcsolatok feldolgozásában. Aktiválódása számos hétköznapi élményhez kapcsolódik, a szorongástól és a félelemtől kezdve az empátián át az érzelmi tudatosságig.

NEAT-faktor, hallottál már róla?

Akkor is mozgunk, ha nem sportolunk, vagy edzünk, de kiszámol ezekkel valójában?