Menü

A mellkasi fájdalom okai

A mellkasi fájdalom okai széles spektrumot ölelnek fel, amelyek között szív- és nem szív-eredetű állapotok is találhatóak. Az alábbiakban összegzem a leggyakoribb okokat és azok jellemzőit.

Szív-eredetű okok

Szívinfarktus: A szív koszorúereinek elzáródása miatt a szívizom oxigénhiányos állapotba kerül. Jellemző a szegycsont mögötti nyomás, szorító érzés, ami általában terhelésre fokozódik és a bal karba, vállba, hátba vagy gyomorszáj környékére sugározhat.

Angina pectoris: A mellkasi fájdalom, amely 20 percnél rövidebb ideig tart, általában terheléskor jelentkezik. Figyelmeztető jel, orvosi kivizsgálás szükséges.

Fokozott nyugalmi pulzus: 120/min feletti pulzus szívritmuszavarok gyanúját keltheti, sürgős EKG vizsgálat szükséges.

Nem szív-eredetű okok

Vérnyomáskiugrás: 180 Hgmm feletti vérnyomás esetén sürgős orvosi beavatkozás javasolt.

Tüdőembólia: Légzéskor fellépő éles fájdalom, fulladás, az ajkak kékülése, mely sürgősségi beavatkozást igényel.

Aorta ruptura: Hirtelen, késszúrásszerű fájdalom, vérnyomáscsökkenés, azonnali mentőt hívni szükséges.

Tüdőgyulladás: Általában egyoldali fájdalom, légzéssel súlyosbodik, egyéb kísérő tünetekkel együtt jelentkezik.

Pneumothorax (légmell): A tüdő összeesése, ami erős légszomját és fulladást okoz, sürgős orvosi ellátást igényel.

Reflux betegség: Égő fájdalom a gyomorszáj környékén, ami szívbetegségek tüneteivel összetéveszthető.

Gerincbetegségek: Rossz testtartás, csontritkulás, porckorongsérv miatt fájdalom, ami bizonyos mozdulatokra vagy testtartásra jelentkezik.

Tietze-szindróma: A bordák porcos részének gyulladása, amely nyomásérzékeny fájdalmat okoz.

Övsömör: A gerincvelői ideg lefutása mentén jelentkező fájdalom, ami hólyagos kiütésekkel jár.

Hasi betegségek: Pl. epegörcs, hasnyálmirigy-gyulladás, gyomornyálkahártya-gyulladás, amelyek szintén mellkasi fájdalmat okozhatnak.

Sérülések és daganatok

Mellkasi sérülések: Közlekedési baleset, esés, csigolyasérülés miatt kialakuló fájdalom.

Daganatos megbetegedések: Tüdőrák, nyelőcsőrák, mellhártyára vagy csigolyákra terjedő daganatok, mellkasi röntgenvizsgálat szükséges.

Stressz és pánik szindróma

A pszichológiai tényezők, mint a stressz és a pánikzavar, erős fizikai tünetekkel járhatnak, amelyek a szívinfarktust is utánzák, például torokban gombócérzés, verejtékezés formájában. A mellkasi fájdalom minden esetben komoly figyelmet igényel, és megfelelő orvosi kivizsgálás szükséges a pontos diagnózis felállításához.

Pigmentfoltok – miért alakulnak ki, és mit tehetünk ellenük?

Sokan tapasztalják, hogy az évek múlásával kisebb-nagyobb barna foltok jelennek meg az arcukon vagy például a kezükön, főként napfénynek kitett bőrfelületeken. Ezeket a foltokat összefoglaló néven pigmentfoltoknak nevezzük.

Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?

A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.

Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják

Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.

A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni

A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?