Egy operába zárt élet, avagy Maria Callas, az örök díva
- Dátum: 2025.01.05., 11:05
- Vass Attila
- díva, dráma, életút, operénekes, Párizs, psziché
Megjött a honi mozikban az idei díjesők egyik legnagyobb várományosa, a részben hazánkban forgatott, flashbackekkel és visszaemlékezésekkel tarkított Maria Callas életmű feldolgozása, a Maria, Angelina Jolie-val (Mr. és Mrs. Smith, Észvesztő) a megtört, halála küszöbén lévő díva szerepében. Fantasztikus operabetétek, magával ragadó díszletek, emberi dráma a köbön, de vajon Pablo Larraín női trilógiájának (Jackie, Spencer) nem hivatalos záró darabja eléri-e a kívánt nézői katarzist? Nálam mindenképp. Habár az in medias res kezdést követő első pár perc tömény múltidézésekor nagyon megijedtem. Részben azért, mert nem ismerem az operát, de nagyon tisztelem a műfajt, ahogy oly sokan.
Hála isten a készítők ezután gyorsan észbe kapnak és egy egyéni dramaturgiai koncepcióval lepnek meg minket. A halála előtti napjainak saját rendezője lesz a megtört, lesoványodott, hangját vesztett, beteg Callas, akit megrendítően mutat be Jolie, szívét-lelkét beleadja az átlényegülésbe, és egyértelműen bejelentkezik az idei Oscarért. Az őrült csaj alakításaihoz képest, ezzel a szereppel az egykori szexszimbólum színésznő díjaktól függetlenül is pályája csúcsára ért.
A Máriában a gyógyszerek hatása alatt hallucinációk és visszaemlékezések formájában megelevenedik a díva egész élete, a tabukat (gyerekkori prostitúció gyanúja?) és kevésbé ismert részleteket (terhessége) sem kíméli. Az Amerikában született, görög származású énekes életútja egyértelműen egy operába zárt élet, amely szenvedéseken, gyötrődéseken és megannyi szorongáson keresztül vezetett az örökkévalóságig.
A film remekül elkapja az arányokat, fantasztikus színekkel, kameramunkával, meg persze hangvágással elénk tár egy igazi hús-vér élettörténetet, ami garantáltan elgondolkodtat. Az operára fogékonyaknak igazi csemege lesz. Aki viszont ezt nem kedveli, annak is van miért beülni erre a helyenként meglepően rendhagyó fonalvezetésű művészfilmre. Megható és érzékeny darab, ami remélem mind a nagyvásznon, mind a tévében megtalálja majd a közönségét.
Mamma Mia! – nem lehet ABBAhagyni!
2014 szeptembere óta hódít az ABBA-zenékkel tarkított musical, vagyis a Mamma Mia! a honi műsorrendben, a Madách Színházban. Az idei egyik júniusi előadást élvezhettem végig, és próbáltam megfejteni, hogy az ABBA férfi tagjai által zeneileg írt darab, aminek 1999-ben volt a londoni premierje, miért ilyen népszerű még mindig? Ezek motoszkáltak bennem kérdésként. Az biztos, hogy remek dalokat, könnyed hangulatot ígért egy mesebeli görög sziget díszletei közt. Lássuk milyen ez a 12 éven aluliaknak nem ajánlott, örökzöld musical mai szemmel?
Az igazság ideát van
Steven Spielberg, kedvenc popcorn mozis mesemondónk újra sci-fi témához nyúlt. A többek között a Harmadik típusú találkozások, az E.T. - A földönkívüli, valamint a Világok harca rendezője ezúttal 19-re lapot húzva, az UFO hitének összegzését tárja elénk A leleplezés napja című új filmjében. A csapata nagyon impozáns: David Koepp, horror és popcorn mozik ismert forgatókönyvírója adta az alapot, a nagy öreg John Williams a filmzenét, míg a mester ’házi’ operatőre, Janusz Kaminski is benne volt a buliban. Megaköltségvetés és igazi X-aktás hangulat. Lássuk, klasszikussal van-e dolgunk?
Humorral figyelmeztet a Pixar új kalandja
Daniel Chong első Pixar-rendezése egyszerre vicces, megható és aktuális. Az Agyugrász nemcsak az év egyik legszórakoztatóbb animációs filmje, hanem egy fontos figyelmeztetés is arról, hogy milyen világot építünk fel és hagyunk magunk után.
Chopin zenéje megküzd a halállal is
A híres zeneszerzők, zenészek életéről készült tradicionálisabb felfogású, európaibb szemléletű film témájának keresve se lehetett volna jobbat találni Chopin, párizsi, XIX. század közepi, utolsó éveinél. A küzdelme a tüdőbajjal és a felületes kapcsolatokkal egyszerre megindítónak és felemelőnek ígérkezett, mikor a lengyelek végre vászonra álmodták az élettörténetének ezt a szeletét. A Chopin-film kissé felkavaró haláltusát ígért korhű díszletekkel, Közép-Európában kiemelkedő büdzsével és profizmussal. Lássuk, hát, hogy a most mozijainkban elstartoló Chopin - Párizsi szonáta kiemelkedik-e a biográfiai eredetű tévéfilmek erdejéből, vagy csak egy túltolt marketing piruett?
Harcra született: Mortal Kombatra fel!
Az egyik kedvelt 90-es évekbeli videójátékunk adaptációja újra visszatért a vászonra. A Mortal Kombat fénykorában egy generáció egyik meghatározó élménye volt. A készítők ugyanazok, mint a 2021-es remake esetében, itt azonban nagyobb a tét és a költségvetés. Szkeptikusan vártuk a második részt, de remek trükköket, fényképezést és véres küzdelmet joggal reméltünk az új kalandtól. Lássuk megfelelnek-e a látottak az elvárásainknak!