Melyek a verbális bántalmazás jelei?
- Dátum: 2024.11.07., 03:14
- Martinka Dia
- képek:pixabay
- áldozat, bűntudat, depresszió, elszenved, jelek, kezelés, magánélet, mérgező emberek, munkahely, szóbeli bántalmazás, szorongás, verbális abúzus, verbális bántalmazás, verbális bántalmazó
Rengetegen válnak életük során szóbeli bántalmazás áldozatává, sokakban azonban nem is tudatosul, pedig a verbális bántalmazást fontos időben felismerni. Milyen jelei vannak?
Szinte mindenki életében vannak mérgező emberek, csak nem ismerik fel őket. Pedig fontos lenne, mert rendkívül rossz hatással vannak másokra. A szóbeli bántalmazás sajnos az élet összes területén előfordulhat, éppúgy a magánéletben, mint a munkahelyen. Szinte mindenki találkozott már ilyennel élete során.
Mit jelent a verbális abúzus?
A verbális abúzus rendkívül káros hatást gyakorol az azt elszenvedőkre. Önbizalomhiányt, önértékelési problémákat, állandó bűntudatot, szorongást és depressziót okozhat, de súlyosabb esetekben testi bántalmazássá is fajulhat, ezért soha nem szabad félvállról venni, időben fel kell ismerni.
Mi utal verbális bántalmazásra?
Például a lekicsinylő jelzők, a gúnyos becenevek és megszólítások, melyek rendkívül megalázóak lehetnek.
Hibáztatás. A bántalmazók sosem vállalják a felelősséget tetteikért, szavaikért, hanem mindent másra hárítanak, másokat hibáztatnak, ők semmiről sem tehetnek, sosem hibásak. Előfordul, hogy alaptalanul kötekednek másokkal és utána azt éreztetik a másik provokálta őket.
Hazugsággal vádolnak, bűntudatot próbálnak kelteni.
A verbális bántalmazók mérgező viselkedésükkel igyekeznek elérni, hogy a másik bűnösnek érezze magát, ezzel manipulálva őt. A bántalmazók általában lekezelő viselkedést és megszégyenítést is alkalmaznak, hogy kellemetlen helyzetbe hozzák a másikat. Nem ritka a fenyegetőzés sem.
Mit tehetünk, ha szóbeli bántalmazást tapasztalunk, hallunk a környezetünkben vagy épp mi szenvedjük el?
Ha valaki szóbeli bántalmazást tapasztal, fontos, hogy tisztában legyen a helyzettel, tudatosítsa magában, hogy ez nem normális magatartás és semmiféleképp nem szabad eltűrni, tolerálni az ilyet. Fontos tudni, hogy nem az ő hibájából történik a bántalmazás.
Ekkor beszélni kell elsődlegesen az illetővel, a bántalmazóval a viselkedése okáról annak felismeréséről és kezeléséről.
Sajnos az esetek nagy részében ez nem vezet eredményre és nem bizonyul elegendőnek, ilyenkor - ha nincs változás -, érdemes minél kevesebb időt tölteni a mérgező személlyel, el kell kerülni, le kell építeni őt, amennyire lehetséges. Legjobb megszakítani a kapcsolatot az ilyen emberrel, épp ezért nagyon fontos, hogy felismerjük őket mielőbb és tudjuk kezelni a viselkedésüket, ugyanis hosszú távon komoly lelki és később egészségügyi problémákat is okozhatnak.
A helyes kommunikàció egy pàrkapcsolatban

A kapcsolati kommunikáció minősége valóban döntő szerepet játszik a párkapcsolatok elégedettségében és tartósságában. Az érzelmeink, szükségleteink és vágyaink kifejezése lehetővé teszi, hogy mélyebb kapcsolatokat alakítsunk ki partnerünkkel. A hatékony kommunikáció nemcsak a verbális megnyilvánulásokat foglalja magában, hanem a nonverbális jeleket és a hallgatás képességét is.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.
Milyen veszélyekkel jár a digitális tér a gyerekekre nézve?

A digitális tér veszélyeiről beszélgettünk a helyi rádiónk egyik adásában, ez pedig különösen aktuális és fontos téma, hiszen a gyerekek számára számos különböző aspektust érintenek.
Amikor a munkahely a lustasággal tesz tönkre

Hallottál már a kiégés (burnout) szindróma „kis testvéréről”, a boreout-ról? Mit is jelent ez pontosan? Legtöbbször nevetségesnek tűnhet unatkozni egy munkahelyen, netán lustának titulálhatjuk az egykedvű kollégákat. Sok esetben azonban nem közönyről van szó, csupán nincsenek kihasználva a munkatárs képességei az adott helyen, amitől a krónikus unalom szindróma áldozatává válhat.
A közösségi média és a testképzavar

A közösségi média és a testképzavar közötti kapcsolatot már számos kutatás vizsgálta, és elég erős összefüggések rajzolódnak ki.