Memóriajavító tippek
- Dátum: 2024.10.12., 13:51
- Udvari Fanni
- pexels.com
- agyműködés, agysejt, agytérkép, asszociáció, emlékezet, figyelem, hosszútávú memória, koncentráció, memória, szavak, tanulás, tudás, tudásszint
Kutatások bizonyítják, hogy az agy nem akar befogadni túl sok értelmetlen anyagot. A rövid és a hosszú távú emlékezet sem kivétel ezalól. A többször átismételt anyagot hosszabb ideig képes tárolni az emlékezet.
Tipp 1.: Mielőtt a megtanulandó anyagban tovább haladnánk, ismételjük át a korábban megtanultakat belőle. Ezt lehetőség szerint minél többször tegyük meg,
A felejtés
A megtanult anyagra jobban emlékszünk, ha a tanulás után elaludtunk, mint hogyha ébren maradtunk volna. Csupán a megtanult anyag 10%-a az, ami megmarad 8 óra elteltével a tanulás után, de csak abban az esetben ha ébren maradtunk, míg ha közben aludtunk is, akár az anyag 50%-a is megmaradhat.
Mindez az interferenciára vezethető vissza: a kölcsönhatás teória szerint az új anyag megjegyzése attól is függ, hogy az agy mennyi hasonló anyagot tárol – ha nincs kapcsolódás kevésbé vagyunk képesek az új anyag megtartására.
Tipp 2.: Ne tanuljunk át 24 órákat a vizsga előtt, sokkal többet segít, ha naponta 6-8 óra alvást beiktatunk.
Az is jobban megmarad a fejünkben, melyekhez képeket tudunk kapcsolni. Érdekes, hogy ez a kapcsolás minél furcsább annál jobban megjegyezzük azt a fogalmaz.
Ezt mnemotikus módszernek nevezik, ami a szavak, fogalmak összekapcsolásán alapszik. Ez természetesen csak vizuálisan elképzelhető fogalmakra érvényes.
Tipp 3.: Nehezen megjegyezhető szavak esetében képzeljünk el egy képet vagy egy másik fogalmat mellé. Ezt mellé is rajzolhatjuk/írhatjuk.
A rövid távú emlékezet annyiban különbözik a hosszútávútól, hogy hanghatásokkal dolgozik, míg az utóbbi képekkel. A lényeg mindig ugyanaz : minél többet és minél változatosabban foglalkozunk egy ismeretanyaggal annál jobban rögzül emlékezetünkben.
Agytérkép módszer
Asszociációs képesség nagy mértékben segíti a tanulást. A lényege, hogy a fogalom valamire emlékeztet.
Ha jegyzeteinket az agytérkép módszerrel készítjük, akkor könnyebben meg tudjuk tanulni az anyagot. Ez esetben a saját asszociációink a fontosak. Nem feltétlenül kell logikát találni két szó közt. Az agytérkép módszerről későbbi cikkünkben lesz még szó.
A tudásanyagunk sok apró emlékezeti részecskéből áll. Ezek az agysejtek millióit aktivizálják. Az emlekezet függ az agysejtek, agysejt csoportok koordinációs tevékenységétől. Vagyis emlékezetünk több egymással nem feltétlenül kapcsolatban lévő módszerrel működik és egy folyamat, nem pedig állapot!
Tipp 4.: rendszeres gyakorlatokkal fejleszthetjük pl.: szavakat tízesével tanuljunk meg, ez könnyebben megy, ha asszociációkkal egymáshoz kapcsoljuk őket.
Logoterápia – hogy megtaláljuk a boldogságot
Sokféle terápiát ismerünk, amivel könnyebbé vagy jobbá tehetjük az életünket, de van egy igazán különleges ezek között. Ez a logterápia.
Utazás önmagunkhoz - A pszichodrámáról
Nemrég belevágtam egy nagy utazásba önmagamhoz. Ez nem volt más, mint egy másfél éves pszichodráma tanfolyam, ahol remek társasággal igazán mély pillanatokat élhettünk át. Egyértelműen jó téma ez egy interjúra. A pszichodráma alapvetően nem más, mint egy személyiségfejlesztő-, önismereti- (csoport)módszer, mely a cselekvésen, a cselekvés átélésén, a cselekvés közben érzett érzelmek tudatosításán, a belátáson alapul. Az egyik volt segítőmmel, Schneider Zsófiával beszélgettem egy jót erről a kaland lehetőségről.
A hipochondria lélektana
A sokak által emlegetett betegségfóbia nem egyszerűen túlzott aggódás az egészség miatt, hanem egy mélyen gyökerező pszichés állapot. Ilyen esetekben a félelem a betegségektől önálló életre kel és teljesen eluralhatja az ember gondolkodását, mindennapjait. A kérdés, hogy miért alakul ki ez a szorongás, és hogyan képes fizikai szinten is valóságossá válni.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?
Mentális nagytakarítás
Ahogy egy rendetlen lakásban nehéz megpihenni, úgy a kusza gondolatok között is nehezebb megtalálni a nyugalmat. A mentális rendrakás nem varázslat, hanem tudatos önismereti folyamat, amely segít kiszellőztetni a felesleges aggodalmakat, letenni a terheket és tisztábban látni önmagunkat.