Menü

Amit a kókuszvízről tudni érdemes

A kókuszt mindenki ismeri, hiszen egyes országok alapvető élelmiszere, sokféleképpen felhasználják minden részét, ám a kókuszvízről kevesebbet hallunk, azon kívül, hogy finom. Nézzük, mire is jó nekünk.

A kókuszvíz a kókuszdió belsejében található vízszerű folyadék, melyet nem csak kókuszvíznek, hanem kókusztejnek is neveznek igen helytelenül, mivel a kettő nem ugyanaz. A kókuszvizet a még éretlen dió belsejéből nyerik ki, a kókusztejet pedig a már érett dió húsából. A kókusztej úgy készül, hogy a dió húsát leforrázzák és abból keletkezik a tejszerű anyag. A kókuszvizet pedig úgy kapjuk meg, ha feltörjük a fiatal terményt és a benne található folyadékot kiöntjük.

A kókuszvíz nem tartalmaz nagyon sok kalóriát, ellenben egészséges, finom, édeskés íze van. Hawaii-n mennyei harmatként említik és ott is nagyon széles körben felhasználják. A régi időkben, a második világháború alatt intravénásan is adták sebesültek részére jótékony hatása miatt. Sokféle vitamint tartalmaz, például C-vitamint, különböző B-vitaminokat, káliumot, citokinnint, aminosavakat, magnéziumot, nátriumot, foszfort és kalciumot is.

A C-vitamin nem csak immunerősítőként játszik fontos szerepet, hanem mivel erős antioxidáns, ezért segít semlegesíteni a szabadgyököket, illetve erősíti a kollagéntermelést, ezzel pedig bőrünknek tesz jót. Természetes módon küzd meg a ráncokkal, hidratáálja a bőrt, kontrollálja az arcbőr zsírosodását is. A már említett hawaii-ak is előszeretettel használják, főként hajuk ápolására, mivel megszűnteti a korpát, elűzi a hajhullást, serkenti a fejbőr vérkeringését, sőt, még a töredezett hajvégekkel is felveszi a harcot. Kálium és nátrium tartalma miatt ajánlják azoknak is, akik magas vérnyomással küzdenek, rendszeres fogyasztásával több esélyünk van elkerülni egy stroke-ot, vagy egy szívrohamot.

Magnézium, foszfor és kalcium tartalma miatt sportolók közkedvelt itala, segít pótolni az elveszett ásványi anyagokat. A benne található B-vitamin segít a stresszes időszakokban, hogy könnyebben vegyük az akadályokat. Fogyókúrázók is szívesen iszogatják, mivel szénhidrát és fehérje tartalma miatt csökkenti az éhségérzetet, nem fog kialakulni fejfájás, vagy éhgyomori émelygés. Vesekővel küzdőknek is ajánlott, mivel a benne lévő kálium nem engedi a testünknek, hogy túlzott mértékű kalciumot szabadítson fel. Sima folyadékpótlásra is alkalmas, ihatjuk víz helyett is, segít fenntartani a szervezet pH-egyensúlyát, és nincs ajánlott napi beviteli korlátozás.

A kókuszvíz egy remek folyadék, amivel testünk különböző részeinek segíthetünk a regenerálódásban, az egészséges működésben és még folyadékpótlásra is magunkhoz vehetjük.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.