Menü

Mi határozza meg, hogy mekkora a fájdalomküszöbünk?

Mi a fájdalomküszöb? Azt a határt nevezzük fájdalomküszöbnek, ahol a fájdalom kezdődik. Más szavakkal az a legkisebb inger, amely már fájdalmat vált ki. A fájdalomküszöb mindenkinél más és más, lehet alacsony és magas, nagyon sok tényező befolyásolhatja.

A fájdalomküszöb az a legkisebb határunk, amelynél egy bennünket érő ingert fájdalomnak érzünk. Ez a határ mindenkinél más, van, akinél magasabb, tehát jobban tűri a fájdalmat, míg másoknak alacsonyabban van, tehát viszonylag kis ingerre is fájdalommal reagálnak.

A fájdalomküszöb bizonyos személyeknél akár oly mértékben is alacsony lehet, hogy kisebb zaj vagy az egyszerű érintés is fájdalmassá válhat. Ennek hátterében fizikai behatások, gyulladások, a hideg, éhség, leromlott egészségi állapot és egyéb betegségek, egészségügyi problémák állhatnak. Bizonyos lelki problémák hatására erősebben élünk meg olyan fájdalmakat, amelyeket korábban jól toleráltunk.

A fájdalom érzését egy erős koncentráció csökkentheti. Például egy futóversenyen vagy focimeccsen egy sérülést elszenvedő sportoló sokszor észre sem veszi, csak később érzékeli a fájdalmat, sérülést.

Kísérleteken igazolt, hogy szervezetben felszabaduló endorfinok szintje meghatározza a fájdalom küszöböt és ezzel hatással lehetnek a fájdalomérzetre.

A fájdalomküszöb értékét fájdalomcsillapító gyógyszerek, érzéstelenítők alkalmazásával is módosítani lehet, de sikeres az akupunktúra és a hipnózis is.

A fájdalom hasznos lehet?

Igen, bár nagyon kellemetlen érzés, biológiailag hasznosnak tekinthető, mivel figyelmeztet a szervezetet érő hatásokra. Ez jelez betegségeket, a fájdalom tehát nagyon fontos élettani szerepet tölt be. A fájdalom jellege és lokalizálása segítheti az orvost a betegség

A férfiaké alacsonyabb, a nőké magasabb?

A közszájon általában ez a megállapítás forog, hiszen ki ne hallotta volna már ezerszer, hogy a férfiak még egy náthát is megszenvednek, egy 37 fokos hőemelkedést is lázként élnek meg, míg a nők fájdalomküszöbe kifejezetten magas, gondoljunk csak a szülésre.

Hogy mi igaz ebből valójában?

Nos nem feltétlen igaz ez a megállapítás, bár az esetek nagyobb részében a nők jobban tűrik a fájdalmat, míg a férfiaknál alacsonyabban van ez a határ, tehát viszonylag kis ingerre is fájdalommal reagálnak, ám ez nem egy állandó határérték, sok-sok minden befolyásolhatja. Az adrenalinszint emelkedés, az alkohol fogyasztás vagy az erős koncentráció például megemeli a fájdalomküszöböt.

S a végére egy érdekesség: a nevetés természetes fájdalomcsillapító hatású is lehet, egy szűk körű kutatás ugyanis kimutatta, hogy a nevetés növelheti a fájdalomtűrést, mivel endorfinokat szabadít fel. A nevetés azért segít, amikor valami fáj, mert ez is kemény munkát jelent a szervezetünknek, megdolgoztatja a mellkas és a tüdő izmait, ez pedig enyhíti a fájdalmat.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Hogyan csökkenthetjük a demencia kockázatát tudatos életmóddal?

A demencia – amelynek leggyakoribb formája az Alzheimer‑kór – komoly kihívás mind az érintettek, mind a hozzátartozóik számára. Egyre több kutatás mutat rá, hogy bár a genetikai tényezők nem befolyásolhatók, az életmódbeli kulcselemekkel jelentősen csökkenthetjük a kialakulás esélyét.

Autofágia: a test folyamatos tisztító mechanizmusa

A legtöbben nem is hallottak róla, azonban van egy rejtett képességünk, ami sejtszinten fiatalítja a testünket, ez az autofágia. Jelentése szó szerint „önevés”, de ez nem valami hátborzongató folyamat, hanem az egyik legtermészetesebb és leghasznosabb dolog, amit a szervezetünk tehet önmagáért. Ez a ciklikus regeneráció segít megszabadulni a felesleges, sérült alkotóelemektől, hogy helyet adjon az újaknak.

„Terápiás lustaság”: amikor a semmittevés is önápolás

Az elmúlt években a wellness és az önápolás fogalma egyre inkább kitágult. A meditáció, a jóga, a sport vagy a tudatos táplálkozás mellett most egy új irányzat kezd hódítani: a „terápiás lustaság” (therapeutic laziness).

Amit a BEMER-terápiáról tudni érdemes

Egy kezelés, amivel segíthetjük a test öngyógyító folyamatait, ez a BEMER-terápia. Nézzük, miről is van szó.