Menü

Egy új trend, a Brecka-diéta

Rengeteg diétát ismerünk, mindenki azt választaj, ami egyénileg hatásos, vagy amire szüksége van. A TikTokon az év elején egy újabb trend ütötte fel a fejét, ez a Brecka-diéta.

A Brecka-diéta Gary Brecka humánbiológus nevéhez fűződik, akinek az a célja, hogy az életminőséget javítsa. Először Timothy Ferriss írt erről a módszerről, de végül Brecka terjesztette el a népszerű közösségi oldalon. A diéta lényege, hogy a szervezet inzulin válaszára gyakorol hatást, azaz a vércukor szintjének a szabályozása, ezzel elérhető az energiánk tartalékolása egész napra. Úgy is nevezik, hogy 30/30/30 diéta, mivel az ébredés utáni első 30 percben kell megkezdeni azzal, hogy 30 gramm fehérjét kell fogyasztani, majd 30 perc edzés következik. Ebben az a ráció, hogy a korán reggel bevitt fehérjeforrás az egész nap folyamán szabályozni tudja a glükóz szintet.

Mint tudjuk, a fehérje hatással van az inzulin- és vércukorszintre, hosszabb távon tarja fent a teltségérzetet. Sokan elkövetik a hibát, hogy reggel mindenféle szénhidrátot, cukros dolgokat esznek reggeli gyanánt, ami éhgyomorra egyáltalán nem jó, hiszen hirtelen nagyon megelemi a vércukorszintet, emellett a szervezet valószínűleg gyorsabban lebontja ezt a fajta bevitt táplálékot, mint a fehérjét, így sokkal hamarabb éhesek is lesznek. A fehérje mellé természetesen lehet mást is enni, de a 30 gramm fehérje elengedhetetlen. Legyen a reggeli joghurt magvakkal, tofu, bab rántottával, gyümölcsös turmixok, vagy gyümölccsel kevert túrókrémek is.

Nagyon fontos, hogy kellőképpen hidratáljunk is, amennyiben bírja testünk, reggel iktassunk be egy hideg zuhanyt. A következő 30 percben jön az edzés. Ennek alacsony intenzitású kardió edzésnek kell lennie, ami lehet lassú kocogás, séta, fel lehet pattanni a bicajra, vagy az elliptikus trénerre is. Lényeg, hogy a pulzus ne szökjön a magasba, de átmozgassuk testünket, azaz a pulzusszám 135 ütés/perc alatt maradjon. Meg kell jegyezni, hogy nagy a hangsúly a mentális egészség fenntartásán is, hiszen csak akkor lehetünk egészségesek, ha a lelkünk is rendben van.

Ebben a módszerben az a nagyon klassz, hogy ha nincs olyan egészségügyi problémája valakinek, ami miatt bizonyos ételeket nem ehet, vagy különleges diétát kell tartania, akkor nyugodtan nekiállhat, hiszen egy egészséges, a szervezetet tápláló étkezésről és egy utána beiktatott fél órás mozgásról van szó. Ez nem csak arra jó, hogy megszabaduljunk pár kilótól, hanem segít a pszichés felkészülésben a nap további részére, a mozgás oldja a stressz és csökkenti a kortizol szintet is.

A már méltán híres Brecka-diéta már a reggeljeinken átmozgat és feltölt minket energiával, mellyel könnyebben végig csináljuk a napot, lendületesebben leszünk és kevésbé fog ránk törni egy-egy falási roham az éhségtől.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?