Menü

Miért szorongunk?

Sokan éreztük már kellemetlenül magunkat tömegben, rengeteg emberrel körülvéve, izgultunk egy-egy határidős munka miatt, álmatlanul forgolódtunk a problémáinkon gondolkozva vagy azon, hogy nehogy valami fontos dolgot elfelejtsünk. A szorongás rengeteg különböző formában jelentkezhet. A szorongás az egyik leggyakoribb mentális betegség, így nagyon sokan szembesülnek ezzel nap, mint nap. Kezelésében a pszichoterápia nagyon hatékony gyógyítási forma. Mi a szorongás és hogyan nyilvánul meg?

A szorongás az enyhe nyugtalanságtól a pánikrohamokig széles skálán fordulhat elő, melynek tünetei akkor kezdenek megjelenni, amikor stresszes és kellemetlen helyzetbe kerülünk, de nyilvánvaló ok nélkül is tapasztalhatjuk őket.

Tünet lehet az izzadás, a szapora légzés, az emelkedett pulzusszám, a légszomj, a gyomorproblémák, remegés. Ezek a tünetek annyira kellemetlenek lehetnek, hogy stresszhelyzetben leblokkolhatnak.

Szociális szorongás esetében kerüljük a társasági eseményeket, az iskolát vagy a munkát, ha például fontos előadást kell tartanunk.

Érzelmi szorongás esetén előfordulhat, hogy alkoholhoz, cigarettához vagy más szerekhez nyúlunk. Akár szociális, akár fizikai, érzelmi szorongásról van szó, nem helyes, ha menekülünk előle.

Nem baj, ha néha szorongunk dolgokon, hiszen ez természetes reakció, egy bizonyos ponton túl azonban elkezdi negatívan befolyásolni az életünket, ilyenkor jó, ha szakemberrel közösen próbáljuk meg feltérképezni az okokat és így megkeresve a megoldást.

Melyek a szorongásos zavarok és milyen típusai lehetnek?

Létezik generalizált szorongásos zavar, illetve szorongásos depressziós zavar.

Előbbi esetén az embert az az állandó érzés kíséri, hogy valami nem stimmel, valami nem az elképzelései szerint fog történni. Beindít egy félelmet és aggodalmat annak ellenére is, hogy amitől félünk még be sem következett.

A szorongásos depressziós zavar egy általános rossz hangulat, egy önbizalomhiány, a kihívások nagy részét el sem kezdjük ebben az állapotban, mert el sem hisszük, hogy sikerülhet, ami depresszióhoz vezet. A szorongás és a depresszió kombinációja ez, amikor az ember szomorúságot, demotivációt, reménytelenséget érez.

Mit tegyünk a szorongással?

Vannak technikák, amelyek segíthetnek az enyhe szorongáson. Különböző relaxációs módszerek, meditáció, légzési technikák. A következő lépés egy szakértő, pszichológus, pszichoterapeuta bevonása, aki a támogatás mellett segít megérteni a szorongás dinamikáját.

Bármely kezelést a rendszeres testmozgás támogatja, amely segít csökkenteni a stresszt, ajánlott ugyanígy az elegendő alvás és az egészséges táplálkozás is.

Testsúly és ismerkedés – számít-e a mérleg mutatója?

Az ismerkedés világában sokan úgy érzik, hogy a testsúlyuk meghatározza az esélyeiket. A közösségi média, a reklámok és a különböző szépségideálok azt sugallhatják, hogy csak bizonyos testalkattal lehetünk vonzóak. A valóság azonban ennél sokkal árnyaltabb. Bár a külső megjelenés valóban szerepet játszik az első benyomás kialakulásában, hosszú távon számos más tényező fontosabbá válik egy kapcsolat kialakulásában.

Szokások, amelyek jelezhetik, ha valaki stresszfüggő

A stresszt általában negatív jelenségként tartjuk számon, amely kimeríti a szervezetet, rontja a koncentrációt és hosszú távon egészségügyi problémákhoz vezethet. Mégis léteznek olyan emberek, akik szinte folyamatosan keresik a feszültséget, a sürgető helyzeteket és a kihívásokat. Őket gyakran „stresszfüggőnek” nevezik.

Rumináció - rágódás a mindennapokban

Hát ki ne ismerné az érzést, amikor valami sokszor eszünkbe jut, újragondoljuk, rágódunk rajta, pedig néha egyáltalán nincs a hasznunkra.

A fotók mögötti valóság – miért idegenkedünk a rólunk készült képektől?

Egy jól sikerült portré önbizalmat adhat, míg egy előnytelen pillanatkép akár órákra elronthatja a hangulatunkat. Sokan ismerik azt az érzést, amikor izgatottan várják a fotókat egy esemény után, majd csalódottan görgetik végig a galériát. Adódik a kérdés, hogy miért reagálunk ennyire erősen a saját képmásunkra.

A mindfulness ereje a mindennapokban

Az állandó online jelenlét és a megfelelési kényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy mentálisan kimerültek. Akkor is zakatol az agyunk, amikor végre lenne időnk pihenni. A tudatos jelenlét ebben nyújthat kapaszkodót, ugyanis segít visszatalálni a jelen pillanathoz, lelassítani a belső zajt és nyugodtabban kezelni a mentális túlterheltséget.