Nyár: Az allergia időszaka
A nyár alapvetően a napsütés, a meleg, a nyaralás és az aktív szabadidős tevékenységek időszaka. Azonban ezek a hónapok sokak számára az allergiás reakciók okozta kellemetlenségek időszakát jelentik. A nyári allergia a pollenek, a gombaspórák és az egyéb légúti irritáló anyagokra adott reakció. Ezek főleg a meleg időben és a virágzás idején terjednek. A tünetek jelentős diszkomfortot okozhatnak az érintettek számára. Az alábbi cikkben a nyári allergia okairól, tüneteiről és kezelési lehetőségeiről olvashatunk bővebben.
Hogyan alakul ki az allergia?

Az allergia röviden az immunrendszer „tévedésének” következménye, eltúlzott válasza egy egyébként ártalmatlan anyagra. A szezonális túlérzékenységet sokszor szénanáthának is szokták nevezni, és egy-egy betegnél többfajta túlérzékenységi reakció is megjelenhet. Értelemszerűen az esetek gyakorisága függ az illető ország fejlettségétől, iparosodott, városias voltától, lakóinak fogyasztási szokásaitól. A problémát nem az a viszonylag nagy méretű virágpor okozza, amelyet a méhek, a poszméhek, a lepkék vagy a szél szállítanak virágról virágra. Hanem a fák, a füvek, és az egyéb virágos növények finomabb, szabad szemmel egyáltalán nem látható virágporszemcséi okozzák. Ezek kora tavasztól késő őszig okoznak tüneteket: februártól májusig a fapollenek, májustól júliusig a fűfélék, július végétől októberig pedig a gyomok, mint például a parlagfű okozzák a problémát.
A lehetséges tünetek
A tünetek közé tartozik: az orrdugulás, a tüsszögés, a viszkető és a vörös szemek, a köhögés és a viszkető bőr. Bőrön és nyálkahártyán jelentkező tünet lehet: a csalánkiütés, a felső és az alsó légúti betegségek (orrfolyás, orrdugulás, rekedtség, átmeneti hörgőgörcs), a szemviszketés, és a könnyezés. Jellemző, hogy ellentétben a megfázással, az orr kifújása nem jár megkönnyebbüléssel, és kísérő tünet lehet még a könnyezés, a torok és a szájpad viszketése, valamint a szaglás romlása is.
A nyár sajátossága - A napallergia
A napallergia a bőr kórosan megnövekedett fényérzékenysége, mely ha nem kezelik megfelelően, vagy nem figyelnek fokozottan a lehetséges megelőzésére súlyos következményekkel járhat. Kialakulása nem a bőrtípustól, hanem más belső tényezőktől, és a szervezet hajlamától függ. Egyre több embert érint a probléma, mely eléggé megkeseríti az érintettek életét tavasztól őszig. Leginkább a 25–35 év közötti emberek érintettek, és közülük is inkább a nők hajlamosabbak erre a problémára. El kell különíteni azokat az allergiás reakciókat, amelyeket nem maga a napfény vált ki, hanem a különböző krémek, napozáshoz használt kozmetikumok, illetve amelyeket a kozmetikumok és a napfény együttesen okoznak. A napallergia közvetett kiváltó oka az UV-sugárzás. Feltételezhető, hogy egy késleltetett típusú sejtes immunválasz van a jelenség hátterében.

A tüneteket tekintve néhány órával a napon való tartózkodás után kellemetlen, erősen viszkető és égető érzés kíséretében bőrpír, csomók, csalánkiütések jelennek meg a bőrön. A napallergia tünetei maguktól eltűnnek, ha a beteg kerüli a napfényt, vagy megfelelő fényvédő krémet használ. Mindenképpen olyan fényvédő készítményeket kell használni, melyeknek UV-szűrő hatása is megfelelő. A készítményeket legalább 20-25 perccel előbb kell felvinni a bőrre, mielőtt napra mennénk, mert csak így tudják kifejteni tényleges fényvédő hatásukat.
A nyári allergia kezelése
Számos lehetőség van a tünetek kezelésére és enyhítésére. Az első és legfontosabb lépés, hogy minimalizáljuk a pollenekkel való érintkezést. Hasznos lehet, ha az ablakokat és az ajtókat zárva tartjuk a virágzási időszakban. Erre különösen a reggeli és a délutáni órákban érdemes odafigyelni, általában ekkor a legmagasabb a koncentráció, viszont a nyári melegben ez sajnos nem mindig lehetséges, valamint ez az időszak pont az, amikor az emberek legtöbbször mennek el találkozni barátokkal, ismerősökkel az esti órákban. Emellett mossunk gyakran hajat, lehetőség szerint naponta, lefekvés előtt! Viszont fontos tudni, hogy a pollenekkel történő érintkezést sohasem lehet teljesen elkerülni.
Hasznos lehet továbbá a pollenfilteres légkondicionálók használata a beltéri levegő tisztán tartása érdekében. Amikor kint tartózkodunk, érdemes napszemüveget és kalapot viselni, hogy védjük magunkat a környezet viszontagságaitól. Az alternatív kezelési módszerek is segíthetnek enyhíteni a nyári allergia tüneteit. Egyik legegyszerűbb módja az orröblítés sóoldattal, amely segít megtisztítani az orrüreget. Valamint az allergiás reakciók enyhítésére szolgáló természetes kiegészítők, mint például a csalán, vagy a méhviasz, szintén hasznosak lehetnek. Az antihisztaminok tabletta, vagy szemcsepp formában általában hatékonyak a tünetek enyhítésében.

Csökkentik az allergiás reakciókat kiváltó hisztamin szintet a szervezetben, és ezzel a tüneteket is. Fontos megjegyezni, hogy a gyógyszereket csak orvos utasítására alkalmazzuk, mivel egyesek mellékhatásokat okozhatnak, és nem mindenki számára ajánlottak. Ráadásul egy-egy típustól függően más-más kezelési mód szükséges. Ha a tüneteink súlyosak, vagy jelentősen befolyásolják a mindennapi életet, mindenképpen érdemes orvoshoz fordulnunk, hiszen a szakember hathatósan segíthet a diagnózisban, és a megfelelő kezelési terv kialakításában.
Bár a nyári allergia kellemetlen, ez nem jelenti azt, hogy nem élvezhetjük a nyár minden pillanatát. A megfelelő megelőzési és kezelési módszerek alkalmazásával sokat tehetünk a tünetek enyhítéséért és a komfortunk javításáért. Ne hagyjuk, hogy a kellemetlen tünetek korlátozzák a mindennapjainkat. Legyünk tudatában a lehetőségeinknek, és gondoskodjunk magunkról a nyári időszakban is.
A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában
A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.
A bőrviszketés fiziológiája és okai
A viszketés a bőrben lévő idegvégződések ingerlése révén jön létre, amelyek a gerincvelőn keresztül az agyba továbbítják a jelet. A kiváltó okok két nagy csoportra oszthatók: a bőrbetegségekre és a szisztémás (belgyógyászati) betegségekre.
Mit adhat a sötétségterápia a digitális világban?
A sötétségterápia elsőre talán extrémnek hangzik, de valójában egy régi időkben is alkalmazott technológia, ami a teljes fénymegvonást használja arra, hogy az idegrendszer levegőhöz jusson. Nem csodaszer és nem is óriási különlegesség, mégis kapaszkodót adhat azoknak, akik túlterhelten élik a mindennapjaikat, és már azt érzik, hogy a külvilág egyszerűen túl zajos számukra.
Fibromyalgia, a test jelez az elfojtott érzések miatt
Amikor valamink fáj, annak oka van akár egy kellemetlen kór is állhat a háttérben, de minden fájdalom egy jelzés a testünktől, hogy valami nincs rendben.
Amikor a test jelez: így ismerhetjük fel a magnéziumhiány rejtett tüneteit
A magnézium az egyik legfontosabb ásványi anyag, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer, az izmok, a csontok és az energia-anyagcsere megfelelő működéséhez. Több száz biokémiai folyamat motorja, ezért ha a bevitel tartósan alacsony, a szervezet gyorsan reagál.