Menü

Mit jelent a pajzsmirigy göb és mi a teendő ezzel?

Pajzsmirigy göbök- mit kell tudni róluk, mi a teendő velük és milyen bajt jeleznek? A pajzsmirigy göbök olyan tömör vagy folyadékkal telt csomók, amelyek a pajzsmirigyen alakulnak ki, a nyakunk alsó részén. A pajzsmirigyünk fontos hormontermelő szerv, jelentős szerepe van az anyagcserefolyamatokban.

A pajzsmirigy göbös megbetegedése igen sok embert érint, és gyakran komoly aggodalommal tölti el az illetőt, mikor megkapja a diagnózist. Pedig a göbök - bár rosszindulatú elváltozásokra is utalhatnak – gyakran ártalmatlanok. A legtöbb esetben a pajzsmirigy göbök ártalmatlanok, nem okoznak tüneteket sem, ám kis százalékban veszélyesek lehetnek, ezért kivizsgálásuk elengedhetetlen.

A pajzsmirigyen található csomókat nem mi vesszük észre magunkon, hanem általában orvosi rutinvizsgálaton derülnek ki, melyet tapintással végeznek, illetve pajzsmirigy-ultrahangvizsgálattal. Ezek a göbök többféle okból alakulhatnak ki, általában valamilyen betegség, pajzsmirigy-alulműködés, illetve -túlműködés következtében jönnek létre, de okozhatja a jódhiány is.

Ha az orvos göböket észlelt a vizsgálatkor, sok beteg hirtelen megijed, hiszen nem tudják milyen kezelést igényel ez a betegség. A pajzsmirigyen található göbök kezelése attól függ, milyenek ezek a kis csomók. A legtöbb esetben ultrahangvizsgálatot és vérvételt végeznek, ezután állapítják meg a kezelés módját.

Tapasztalatom szerint a legtöbb pajzsmirigy göb ártalmatlan és nem okoz semmilyen tünetet, s amennyiben nem nőnek, akkor elegendő félévente vagy évente kontrollvizsgálatra menni. Amennyiben a göb növekedni kezd, olyankor szükséges a további vizsgálat és kezelés, ez általában hormonkezelést vagy végső esetben műtétet jelenthet.

Milyen tüneteket okozhatnak a göbök?

A pajzsmirigy göbök több méretben is előfordulhatnak, és hogy okoznak-e tüneteket, az attól függ, hogy mekkora göbbel is állunk szemben. Az egészen apró elváltozások rendszerint nem okoznak panaszt, a komolyabb esetekben azonban nyelési nehézséget, légzési problémákat, szorító érzést, duzzanatot, nehézlégzést, fogyást, heves szívdobogást, idegességet tapasztalhatunk.

Sokakban felvetődhet a kérdés, hogy vajon kiújulhatnak-e a göbök. A szakértő szerint kiújulni nem újulnak ki, ám újabbak sajnos keletkezhetnek. Éppen ezért, ha már valakinél egyszer már keletkeztek, úgy érdemes rendszeres kontrollra járni.

Vitaminok nőknek és férfiaknak – Mire van igazán szüksége a szervezetünknek?

A vitaminok és ásványi anyagok nélkülözhetetlenek az egészség megőrzéséhez, de nem mindenki igénye egyforma. Az életkor, az életmód, a hormonális változások és még a nemünk is befolyásolja, hogy mely tápanyagokra van nagyobb szükségünk.

Az illatok terápiás ereje – amikor az illatok a testet és a lelket is gyógyítják

Az illatok életünk szerves részét képezik. Egyetlen aroma képes felidézni egy régi emléket, megnyugtatni a zaklatott lelket vagy éppen energiával feltölteni bennünket. Nem véletlen, hogy az illatok gyógyító hatását már több ezer éve alkalmazzák különböző kultúrákban.

A demencia korai jelei – 10 figyelmeztető tünet, amelyet nem érdemes figyelmen kívül hagyni

A demencia kialakulása általában nem egyik napról a másikra történik. A tünetek sok esetben lassan, fokozatosan jelennek meg, ezért a kezdeti jelek könnyen összetéveszthetők a természetes öregedéssel vagy a mindennapi stressz hatásaival. Pedig a korai felismerés kulcsfontosságú.

Koszos gyerek, erősebb immunrendszer? Ennyi igazság van a mondás mögött

„Ne piszkold össze magad!” – hangzik el sok családban nap mint nap, miközben a gyerekek önfeledten építenek homokvárat, pocsolyában ugrálnak vagy a kertben fedezik fel a természet apró csodáit. Régóta tartja magát az a nézet, hogy a gyerekek immunrendszerének jót tesz, ha időnként koszosak lesznek játék közben. De vajon valóban így van, vagy csupán egy népszerű tévhit?

Szomjas a szervezetünk? – Ezek a jelei annak, ha nyáron túl keveset iszunk

A nyári hónapokban természetes, hogy szervezetünknek több folyadékra van szüksége. A magas hőmérséklet, a fokozott izzadás, a szabadtéri programok és a sportolás mind növelik a folyadékveszteséget. Ennek ellenére sokan csak akkor nyúlnak a vizespalack után, amikor már szomjúságot éreznek.