Menü

Mit jelent a pajzsmirigy göb és mi a teendő ezzel?

Pajzsmirigy göbök- mit kell tudni róluk, mi a teendő velük és milyen bajt jeleznek? A pajzsmirigy göbök olyan tömör vagy folyadékkal telt csomók, amelyek a pajzsmirigyen alakulnak ki, a nyakunk alsó részén. A pajzsmirigyünk fontos hormontermelő szerv, jelentős szerepe van az anyagcserefolyamatokban.

A pajzsmirigy göbös megbetegedése igen sok embert érint, és gyakran komoly aggodalommal tölti el az illetőt, mikor megkapja a diagnózist. Pedig a göbök - bár rosszindulatú elváltozásokra is utalhatnak – gyakran ártalmatlanok. A legtöbb esetben a pajzsmirigy göbök ártalmatlanok, nem okoznak tüneteket sem, ám kis százalékban veszélyesek lehetnek, ezért kivizsgálásuk elengedhetetlen.

A pajzsmirigyen található csomókat nem mi vesszük észre magunkon, hanem általában orvosi rutinvizsgálaton derülnek ki, melyet tapintással végeznek, illetve pajzsmirigy-ultrahangvizsgálattal. Ezek a göbök többféle okból alakulhatnak ki, általában valamilyen betegség, pajzsmirigy-alulműködés, illetve -túlműködés következtében jönnek létre, de okozhatja a jódhiány is.

Ha az orvos göböket észlelt a vizsgálatkor, sok beteg hirtelen megijed, hiszen nem tudják milyen kezelést igényel ez a betegség. A pajzsmirigyen található göbök kezelése attól függ, milyenek ezek a kis csomók. A legtöbb esetben ultrahangvizsgálatot és vérvételt végeznek, ezután állapítják meg a kezelés módját.

Tapasztalatom szerint a legtöbb pajzsmirigy göb ártalmatlan és nem okoz semmilyen tünetet, s amennyiben nem nőnek, akkor elegendő félévente vagy évente kontrollvizsgálatra menni. Amennyiben a göb növekedni kezd, olyankor szükséges a további vizsgálat és kezelés, ez általában hormonkezelést vagy végső esetben műtétet jelenthet.

Milyen tüneteket okozhatnak a göbök?

A pajzsmirigy göbök több méretben is előfordulhatnak, és hogy okoznak-e tüneteket, az attól függ, hogy mekkora göbbel is állunk szemben. Az egészen apró elváltozások rendszerint nem okoznak panaszt, a komolyabb esetekben azonban nyelési nehézséget, légzési problémákat, szorító érzést, duzzanatot, nehézlégzést, fogyást, heves szívdobogást, idegességet tapasztalhatunk.

Sokakban felvetődhet a kérdés, hogy vajon kiújulhatnak-e a göbök. A szakértő szerint kiújulni nem újulnak ki, ám újabbak sajnos keletkezhetnek. Éppen ezért, ha már valakinél egyszer már keletkeztek, úgy érdemes rendszeres kontrollra járni.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.

Menière-betegség, a fülgondok egyik oka

A legtöbb emberrel előfordult már, hogy hirtelen megszédült, aminek többféle oka lehet, az egyik ilyen a Menière-betegség.