Menü

Mangosztán, az egzotikus gyógyító gyümölcs

A gyümölcsök alapvetően segítik egészségünk fenntartását, de a mangosztán ezek közül magasan kitűnik értékes összetevői révén.

A mangosztán egy Kelet Ázsiából származó növény, ahol szent gyümölcsként tekintenek rá, de manapság már Amerikában is sok ültetvényen termesztik. Fája nagyon-nagyon magasra is megnőhet, akár 25 méteresre is felnyúlik. Érdekessége, hogy nem terem azonnal, a vetett magoknak általában évek kellenek ahhoz, hogy akkorára nőjenek, hogy termést adjanak. Termése kinézetre olyan, mint egy nagyobb gesztenye, kemény, sötét héja puha, édes ízű, fehér gyümölcshúst rejt.

Maga, a gyümölcshús gerezdekre osztott, ezért inkább a citrusokhoz hasonlít. Héját nem szabad megenni, mikor már érett állapotba kerül. Egyelőre Európában kevésbé ismert gyümölcsről van szó, de szerencsére egyre nagyobb ismertségre tesz szert, hiszen nem csak finom és nem mindennapi, hanem rendkívül egészséges.

Az elmúlt években egyre több kutatás irányult afelé, hogy milyen jótékony hatása van egészségünkre. Nagyon sok káliumot, B1-, B2-, B6-vitamint, C-vitamint, foszfort, vasat, és kalciumot tartalmaz, de amiben igen kiemelkedő, az a xanton tartalma. Ez egy polifenol vegyület, melynek antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatása van. A mangosztán nem csak ebben jó, hanem abban is, hogy szuper összetevői segítik a vörösvérsejtek termelődését és tágítják az ereket, vas tartalma pedig küzd a vashiányos vérszegénységgel.

Réz, mangán és magnézium tartalma fenntartja az ideális vérnyomást, amivel több esélyünk van elkerülni például egy agyvérzést. Ezek mind-mind segítik a jobb vérkeringést, ami pedig jótékony hatással van a szív- és érrendszerünkre. Fogyókúrázóknak is előszeretettel ajánlják, hiszen fogyasztásával a testünk kevesebb zsírt használ fel a beleinkből. Ne feledkezzünk meg róla, hogy hatalmas rosttartalma van, ami emésztőrendszerünknek nagyon jól jön, ami nem csak a kilót leadni vágyóknak lesz kedvező. Megjegyzem, ha az emésztőrendszerünk jól van, akkor több betegség is elkerülhet minket, többek között az allergia is.

Vannak esetek, amikor nem ajánlott ennek a különlegességnek a fogyasztása. Ilyen lehet, amikor valaki vérhígító készítményt szed, mivel egyes összetevői lassítják a véralvadási folyamatokat, de a vércukor szintet is befolyásolhatja. Érdemes körültekintően kóstolni.

Fogyasztani tulajdonképpen bármilyen formában lehet, akár nyersen, turmixolva, süteménybe sütve, joghurthoz keverve, vagy a reggeli müzlinket is feldobhatjuk vele. Beszerezni a magyar boltokban nem egyszerű, érdemes a konzervek között kutatni, vagy ázsiai ételeket árusító boltokban keresni.

A mangosztán az ázsiai országokban a legszentebb gyümölcs, jótékony hatása a szervezetre vitathatatlan, érdemes megkóstolni és lehetőség szerint étkezésünkbe becsúsztatni.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?