Menü

Mire jó az articsóka?

A mediterrán konyha népszerű zöldsége, érdemes jobban megbarátkoznunk vele. Amíg meleg van, a könnyebb ételeket részesítjük előnyben, nemcsak a bikinihez formált alak megőrzése érdekében, hanem alapvetően kevésbé kívánjuk a nehéz, zsíros ételeket. Aki nem akarja terhelni emésztőrendszerét, azoknak feltárjuk a könnyed emésztés titkát, amelyet az articsóka hatóanyaga rejt.

A mediterrán területekről származó növényt már az ókori görögök és rómaiak is termesztették, fogyasztották, és gyógynövényként alkalmazták. Az articsóka a gazdagság és a jólét jelének számított, az ünnepségeken és lakomákon kulináris különlegességként szolgálták fel. A 15. században az angol és francia nemesség körében ínyencségnek számított, s emésztést könnyítő hatását már régen is ismerték.

Lágy segítség a gyomornak és májnak

Az articsóka fő hatóanyaga a cinarin, ami jótékonyan hat az epeműködésre, elősegíti az epeváladék kiválasztását, ezáltal a nehéz, zsíros ételek könnyebben emészthetők lesznek. Serkenti a máj epetermelését, segíti az epehólyag és az epeutak összehúzódását, így az articsóka-kivonat javallott krónikus epehólyag-gyulladásra , és az epehólyag rendszertelen összehúzódásának kezelésére.

Cukorbetegeknek is hasznos

Az articsóka másik jelentős hatóanyaga az inulin, ami olyan vízben oldódó, nagyméretű növényi rost, melyet az emberi szervezet nem képes megemészteni. Ezáltal a bélben sértetlen marad, s tápanyagul szolgál a hasznos bélbaktériumoknak, illetve gátolja a kártékony baktériumok megtapadását a bélben. Az inulin természetes cukorpótló, lebontásához nem szükséges inzulin, így az articsóka nem növeli a vércukorszintet, és segíti az étkezések utáni hirtelen vércukorszint-ingadozás megelőzését.

A zsírok lebontásában és az ásványi anyagok hatékony felszívódásában is szerepe van az inulinnak. Továbbá a cukoranyagcsere és a bél pH értékének szabályozása mellett még a szív- és érrendszeri betegségekre is jótékonyan hat.

Javíthatja a máj egészségét

Az articsókát évszázadok óta májvédőként használták, de hatásuk pontos mechanizmusát addig nem sikerült teljesen megérteni, amíg a modern tudomány nem tudta megfelelően kutatni ezt a sokoldalú növényt.

Az articsókában található két antioxidánsról, a cinarinról és a szilimarinról kimutatták, hogy javítják a máj általános egészségét azáltal, hogy csökkenti a toxinok jelenlétét, és megkönnyíti azok eltávolítását a májból és a szervezetből. Egyes tanulmányok azt is kimutatták, hogy ezek az antioxidánsok aktívan elősegítik a sérült májsejtek újbóli növekedését és helyreállítását.

Segíthet a simább bélmozgásban

Az articsóka gazdag élelmi rostforrás, amely az egyik legkedvezőbb táplálkozási alapanyag az emésztőrendszer egészségének és működésének szempontjából.

A rost enyhítheti a puffadást, görcsöket és általános kellemetlenséget a gyomorban. A rost a felesleges LDL -koleszterin (rossz koleszterin) csökkentésésben segít, ezáltal tisztítja az artériákat és tovább csökkenti a szívbetegségek esélyeit.

Az articsóka további előnyei az emésztés szempontjából az epehólyagra gyakorolt ​​hatása lehet. Az articsóka segíthet megnyugtatni a gyulladt epehólyagot, és segíthet epevezeték szűkület esetén.

Jó gyógymód lehet másnaposságra

Az articsóka nagyon jó hatással lehet a májra, és a benne tárolt toxinok eltávolításával, valamint a vérben lévő toxinok szintjét is csökkentheti.

Ezért az articsóka tökéletes gyógymód lehet a másnaposságra. Mediterrán területeken sokan rágcsálnak articsóka leveleket egy átbulizott éjszaka után.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Noni – a trópusok különleges gyümölcse

A fejlődő világgal az is együtt jár, hogy a hazai boltok polcairól is leemelhetjük akár egy trópusi ország gyümölcseit valamilyen formában is. A noni is ide tartozik, lessük meg, mi is ez.