Mire jó az articsóka?
- Dátum: 2024.04.28., 23:11
- Udvari Fanni
- képek:pexels.com
- articsóka, cukorbetegség, egészség, gyógymód, puffadás, rost, szívbetegség, toxin, vér, víz, zöldség, zsír
A mediterrán konyha népszerű zöldsége, érdemes jobban megbarátkoznunk vele. Amíg meleg van, a könnyebb ételeket részesítjük előnyben, nemcsak a bikinihez formált alak megőrzése érdekében, hanem alapvetően kevésbé kívánjuk a nehéz, zsíros ételeket. Aki nem akarja terhelni emésztőrendszerét, azoknak feltárjuk a könnyed emésztés titkát, amelyet az articsóka hatóanyaga rejt.

A mediterrán területekről származó növényt már az ókori görögök és rómaiak is termesztették, fogyasztották, és gyógynövényként alkalmazták. Az articsóka a gazdagság és a jólét jelének számított, az ünnepségeken és lakomákon kulináris különlegességként szolgálták fel. A 15. században az angol és francia nemesség körében ínyencségnek számított, s emésztést könnyítő hatását már régen is ismerték.
Lágy segítség a gyomornak és májnak
Az articsóka fő hatóanyaga a cinarin, ami jótékonyan hat az epeműködésre, elősegíti az epeváladék kiválasztását, ezáltal a nehéz, zsíros ételek könnyebben emészthetők lesznek. Serkenti a máj epetermelését, segíti az epehólyag és az epeutak összehúzódását, így az articsóka-kivonat javallott krónikus epehólyag-gyulladásra , és az epehólyag rendszertelen összehúzódásának kezelésére.
Cukorbetegeknek is hasznos
Az articsóka másik jelentős hatóanyaga az inulin, ami olyan vízben oldódó, nagyméretű növényi rost, melyet az emberi szervezet nem képes megemészteni. Ezáltal a bélben sértetlen marad, s tápanyagul szolgál a hasznos bélbaktériumoknak, illetve gátolja a kártékony baktériumok megtapadását a bélben. Az inulin természetes cukorpótló, lebontásához nem szükséges inzulin, így az articsóka nem növeli a vércukorszintet, és segíti az étkezések utáni hirtelen vércukorszint-ingadozás megelőzését.
A zsírok lebontásában és az ásványi anyagok hatékony felszívódásában is szerepe van az inulinnak. Továbbá a cukoranyagcsere és a bél pH értékének szabályozása mellett még a szív- és érrendszeri betegségekre is jótékonyan hat.
Javíthatja a máj egészségét

Az articsókát évszázadok óta májvédőként használták, de hatásuk pontos mechanizmusát addig nem sikerült teljesen megérteni, amíg a modern tudomány nem tudta megfelelően kutatni ezt a sokoldalú növényt.
Az articsókában található két antioxidánsról, a cinarinról és a szilimarinról kimutatták, hogy javítják a máj általános egészségét azáltal, hogy csökkenti a toxinok jelenlétét, és megkönnyíti azok eltávolítását a májból és a szervezetből. Egyes tanulmányok azt is kimutatták, hogy ezek az antioxidánsok aktívan elősegítik a sérült májsejtek újbóli növekedését és helyreállítását.
Segíthet a simább bélmozgásban
Az articsóka gazdag élelmi rostforrás, amely az egyik legkedvezőbb táplálkozási alapanyag az emésztőrendszer egészségének és működésének szempontjából.
A rost enyhítheti a puffadást, görcsöket és általános kellemetlenséget a gyomorban. A rost a felesleges LDL -koleszterin (rossz koleszterin) csökkentésésben segít, ezáltal tisztítja az artériákat és tovább csökkenti a szívbetegségek esélyeit.

Az articsóka további előnyei az emésztés szempontjából az epehólyagra gyakorolt hatása lehet. Az articsóka segíthet megnyugtatni a gyulladt epehólyagot, és segíthet epevezeték szűkület esetén.
Jó gyógymód lehet másnaposságra
Az articsóka nagyon jó hatással lehet a májra, és a benne tárolt toxinok eltávolításával, valamint a vérben lévő toxinok szintjét is csökkentheti.
Ezért az articsóka tökéletes gyógymód lehet a másnaposságra. Mediterrán területeken sokan rágcsálnak articsóka leveleket egy átbulizott éjszaka után.
Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni
Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.
Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?
A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?
A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei
A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.
Bodzabogyó, a lila kincs
A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.
5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell
A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.