Amit a só fogyasztásáról tudni kell
- Dátum: 2024.03.29., 08:24
- Erdős Dorka
- képek:pexels.com
- inzulin, só, stroke, vérnyomás, vese, vizesedés
Nagyon felkapott téma az egészséges táplálkozás terén a kevesebb só fogyasztása, de azért nem jó átesni a ló túloldalára. Sóra szüksége van a szervezetnek, de nem mindegy mennyire és milyenre.
Pár éve komoly téma volt az iskolai étkeztetésben a só mennyiségének mérséklése, mivel már régóta tudjuk, hogy a túlzott só fogyasztásnak az egészségre káros következményei vannak. Növeli a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát, nagyobb az esélye a stroke-nak, sőt, hajlamosíthat a gyomor, a bélrendszer, a vesék és mellékvesék, illetve a máj daganatos megbetegedéseire is, de nagyobb esélye van a cukorbetegség kialakulásának is.

Ám fontos tudni, hogy nem szabad teljes mértékben kerülni, hiszen a szervezetünknek létfontosságú eleme a só. A napi ajánlott bevitel jelenlegi állás szerint a napi 1500 mg egy egészséges felnőtt számára, régebben, nagyjából 20 éve ezt a mennyiséget még 2300 milligrammra tartották. 2300 mg az nagyjából egy teáskanálnyi mennyiség, csak hogy el tudjuk képzelni, mennyi is az. 50 éves kor felett a jelenleg ajánlott mennyiséget is érdemes csökkenteni.
A túlzott só fogyasztás jele lehet például, ha többször dagadnak fel az ember ujjai, hiszen a szervezet arra törekszik, hogy vizet tartson vissza, ezért jelentkezhet puffadás is a belekben. Gondot okozhat a száj kiszáradása, ez is egy jelzés az agyunktól, hogy több folyadékra van szükségünk. Megemelkedhet a vérnyomásunk, mivel a vesék nehezebben tudják kihajtani a felgyülemlett folyadékot.
A túlzott folyadék visszatartás okozhat hirtelen hízást és felvizesedést is. A túl kevés só fogyasztásának is vannak kockázatai és tünetei. Ilyen esetben megnő az inzulinrezisztancia kialakulásának esélye, mivel nem jut a test elég nátriumhoz, ami a megfelelő inzulin válaszhoz szükséges. Találkozhatunk émelygéssel, kiszáradási tünetekkel, szörnyű szomjúsággal, de az is jellemző, hogy a megszokottnál kevesebbszer kell vizeletet ürítenünk.

Érdemes más fűszerekkel helyettesíteni a sót főzés során vagy szépen fokozatosan csökkenteni kell a felhasznált mennyiséget. Több zöldséget és gyümölcsöt kell fogyasztani, amik önmagukban is tartalmaznak természetes formában sót vagy más fűszerekkel érdemes helyettesíteni.
A sóra szüksége van a szervezetünknek, de nem mindegy, hogy mennyire. Figyeljünk arra oda, hogy együnk túl sokat belőle, mert káros lehet az egészségünkre, de ne is iktassuk ki teljesen, mert az sem tesz majd jót. Figyeljünk oda az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozásra.
Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia
A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.
40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni
Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.
Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?
Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?
A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?
A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.
Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?
Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?