Régi húsvéti szokások

A húsvét a kereszténység egyik legjelentősebb ünnepe. Ma már inkább a tavaszvárás, és a tavasz eljövetelének jele, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak, és sokaknál vallástalan jelentéssel bír. Azonban az ünnephez rengeteg régi (ma már vicces) hagyomány kapcsolódik, amelyek közül olvashatunk néhányat ebben a cikkben.

Mikor van húsvét?

A húsvét mozgó ünnep, melynek időpontját 325-ben a niceai zsinat a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg. Így az ünnepi időszak március 22-e és április 25-e közötti időre eshet. Emellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg. Manapság pedig az egyház évekre előzetesen már hosszú időre meghatározza a dátumokat. Az egyházi szertartások mellett rengeteg szokás, hagyomány, és különböző hiedelem kapcsolódik ehhez az időszakhoz, amely a pünkösddel zárul le.

Ezernyi kisebb szokás

A húsvét kulturális szempontból mindig kapcsolódott a tavasz és a természet újraéledéséhez is. Például a negyvennapos böjt a keresztény egyházban az ünnepi előkészület ideje, amelyet Jézus 40 napi böjtölésének emlékére tartanak. Ilyenkor nemcsak a hús fogyasztása volt tilos, hanem a lakodalom, és a bálozás is tiltva voltak. Böjt idején gyóntak, áldoztak, az egymással haragban lévők pedig igyekeztek kibékülni. Az ifjúság körében jellegzetes szokások, játékok alakultak ki, amelyeket főként böjti vasárnapokon végeztek. Ilyen volt például a körtánc jellegű karikázás, vagy az ulicskázás, amelyben magasba dobott golyókat kellett eltalálni olyan ütőkkel, melyeket sokszor a fiatal fiúk faragtak a nekik tetsző lányoknak.

Jézus Jeruzsálembe vonulásának emlékünnepe a húsvét előtti, úgynevezett virágvasárnap, amely a barkaszentelést is jelenti. A 6. századtól kezdve ekkor körmeneteket tartottak, ahol a barka az időjárási viszontagságok mellett a különféle varázslásoktól is megvédett. Itt is megfigyelhető, hogy bár egyházi eredetű a virágvasárnapi barkaszentelés, de a szentelt növényt felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villám elhárítására is. Sokfelé élt az a hiedelem, hogy a szentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert elszaporodnak a legyek és a bolhák, és egyéb rontásokat is hozhatnak a ház lakóira. Azonban emellett jósló, varázsló, rontás elleni, bajelhárító szerepet is tulajdonítottak neki: a kert földjébe szúrt barkaág elűzi a férgeket, és a mestergerendán elhelyezett, vagy tűzbe dobott szemek megvédenek a bajtól, villámcsapástól, de éppenséggel gyomorégés vagy torokfájás ellen is kitűnőek.

Húsvéti napok

Húsvétvasárnapra virradó éjszaka volt szokás a Jézus keresés, amikor meg kellett találni a faluban elrejtett Krisztus szobrot. A városi, és falusi határjárás célja egyházi jelentése mellett a tavaszi vetések mágikus védelme volt. A zöldágjárás a természet megújulását jelképező énekes játék volt, a “kakaslövés” pedig farsanghoz, lakodalmakhoz és aratáshoz is köthető népszokás, emiatt több ünnepnap jellegzetességének is számít. Az ünnepi időszak vasárnapjához kapcsolódik az ételszentelés is. Ehhez a naphoz munkatilalom kapcsolódott: nem sepertek, nem főztek, nem hajtották ki és nem fogták be az állatokat. Már a 10. század óta húsvéti szertartásnak számít a sonka, a bárány, a kalács, a tojás, és a bor megszentelése a templomban. A hagyomány szerint a bárány Jézust jelképezi. A tojás pedig az élet, az újjászületés jelképe. A sonka a paraszti élet gazdasági és kultikus rendje szerint vált jellegzetes ünnepi étellé.

A húsvéthétfő pedig egyet jelent az ünnepi ebéddel, a pihenéssel és a locsolkodással. Sok családban ilyenkor szoktak családi ebédeket, összejöveteleket szervezni a karácsonyhoz hasonlóan. Az ilyenkor megszokott locsolás alapja a víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit. Eredete a keresztelésre utal, valamint arra a legendára, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat a zsidók locsolással akarták elhallgattatni. A népszokások szerint a férfiak ilyenkor sorra járták a házakat és különböző énekek, versek kíséretében locsolták meg a nekik ezért cserébe tojást adó lányokat.

Összességében a húsvéti ünnepkör egyre inkább vallástalan jelentéssel bír, és egyet jelent a locsolkodással, valamint a sonkaevéssel. Azonban látható, hogy korábban rengeteg vallásos és világi történet, ma már megmosolyogtató hagyomány kapcsolódott ehhez az időszakhoz. Érdekes, hogy ezen dolgokban az akkori emberek örömüket lelték, csakúgy ahogy manapság mi is jól érezzük magunkat az ünnepi készülődéstől, hangulattól.