Mozart is jót tesz az agynak

Egyesek szerint a gyermekek okosabbak lesznek a klasszikusoktól, mások szerint ez csupán pszichológiai mítosz. Egy új, finn tanulmány célja az volt, hogy tisztázza ezt a kérdést.

Hétköznapi nyelvre lefordítva ez annyit tesz, hogy megvizsgálták a zene hatását molekuláris szinten, amit mások eddig még sosem csináltak. Két csoportra osztották a résztvevőket: az egyik csoport tagjai húsz percig hallgatták Wolfgang Amadeus Mozart harmadik (G-dúr) hegedűversenyét, míg a másik csapat nem hallgatott zenét. Nekik azt tanácsolták, hogy a vizsgálatot megelőző napon se hallgassanak zenét, inkább beszélgessenek a többi résztvevővel, olvassanak újságot vagy sétáljanak.

A kutatók egy, a teljeses genomra kiterjedő transzkripciós profilalkotást végeztek a perifériás vérből, miután a résztvevők klasszikus zenét hallgattak – majd mindezt újra megismételték velük, csak zenehallgatás nélkül.

Hatékonyabb memória

Az eredmények azt mutatták, hogy akik klasszikus zenét hallgattak, azoknál fokozódott a dopamin (boldogsághormon) szintézisében a szerepet játszó gének aktivitása, és az idegi átvitel, a memória, valamint a tanulási készségek is pozitív változást mutattak. Az egyik legjobban „felpörgetett” gén az alfa-szinukleiné volt, amelyről ismert, hogy növeli a Parkinson-kór kockázatát. Az énekesmadarak énektanulásában viszont kulcsfontosságú ez a gén

Zeneterápia

A zeneterápia tehát továbbra is a tudományos érdeklődés egyik fontos része. Korábbi kutatások azt mutatták ki, hogy a hip-hop dalszövegek friss gondolkodásmódot hozhatnak a kognitív (gondolkodással kapcsolatos) megbetegedésekben szenvedőknél. A kreatív tevékenység, az éneklés, a mozgás és/vagy zenehallgatás csökkenti a depressziós gyermekek és serdülők tüneteit.

A hallásunk 5 éves kor után hagyományos körülmények között nem fejlődik tovább, a zenetanulás azonban elősegítheti az agy szerkezetének és működésének úgynevezett neuroplasztikus változását, amely segít fenntartani az egyébként hanyatló érzékenységét 5 éves kor után is. Ennek később a nyelvtanulásban lesz kulcsszerepe, a pici koruktól zenei képzésben részt vevő gyerekek könnyebben sajátíthatnak el idegen nyelveket. Számos kutatás foglalkozott emellett azzal a már az ókori görög filozófusokat foglalkoztató kérdéssel is, hogy a zenei nevelés hogyan alakíthatja azt, akik vagyunk. Megállapítható, hogy a zenét aktívan gyakorlók érzelmi készségei fejlettebbek lehetnek, ide értve az önbizalom, kitartás, önfegyelem, önkifejezés kompetenciáját.

A csoportos fellépések, illetve a próbák pedig erősítik az összetartozás érzését, az elköteleződést vagy a felelősségvállalást; ezeknek a készségeknek a birtokában könnyebben áthidalhatóak az akadályok, könnyebben érhető el a siker az életben.