Menü

Önvédelmi stratégia egy empata számára

Ismersz energiavámpírokat? Nem kevesebb mint az emberek 20 százaléka (nők és férfiak egyaránt) rendelkezik vámpír jellemvonásokkal vagy kifejlett B csoportú személyiségzavarral.

Ez ötből egy ember! Ráadásul mindegyikőjük hat öt másik emberre. Szóval, ha közel 60 millió ember van egy energiavámpír közvetlen vagy közvetett hatása alatt, akkor valószínű, hogy te is kapcsolatban állsz eggyel, vagy ismersz valakit, aki kapcsolatban van egy vámpírral, főleg ha empata, vagy nagyon érzékeny személy vagy.

Az energiavámpír az életedben lehet valamelyik szülőd, egy kolléga vagy valaki, akit a barátodnak tartasz. Mindazonáltal, amíg nem érzed magad fenyegetve általuk, addig nem biztos, hogy észreveszed, hogy egy energiavámpírral van dolgod, hiszen bűbájosak tudnak lenni, amikor a szeretetükkel bombáznak. Aztán fordul a kocka.

Rövidesen sértésekkel fognak hátba támadni, megszégyenítenek – a társadalmi helyzeted, a tested, a korod, a kereseted, a hangvételed vagy a származásod miatt – de akár bántalmazhatnak is. A vámpírok szeszélyesek és távolságtartók is lehetnek, szóval nagyon óvatosnak kell lenned velük, és így még többet használsz fel a saját energiádból, miközben őket dicséred és csodálod, csak hogy megőrizd a békét. Ez rossz hatással lehet az önbecsülésedre, egészen addig, amíg már elhiszed, hogy valami alapvető probléma van veled.

Mindez persze, a folyamatos stresszel és alacsony önbecsüléssel való együttélés, amit a vámpír okozott, krónikus gyulladásokhoz vezethet sejtszinten is, a tested folyamatosan magas kortizolszintjének köszönhetően. Ez pedig arra ösztönöz, hogy más viselkedésformákat is felvegyél, például a rossz étkezést, vagy akár alkohol és drog fogyasztását, amelyek tovább növelik a sejtek gyulladását, és betegségekhez vezethetnek. Valójában számos empata mindaddig nem veszi észre, hogy egy vámpír kiszívja belőle az energiát, amíg fizikailag beteg nem lesz.

A jó hír az, hogy a mentális egészséggel foglalkozó szakemberek és a társadalom úgy általában kezd felzárkózni az energiavámpírok működésével kapcsolatban. Vannak azonosítható jellemvonások és gyakori manipulációs taktikák, amelyek „lebuktatják” az energiavámpírokat. Ha látod ezeket a sajátosságokat, megtanulhatod megvédeni magadat.

1. Vedd észre a létezésüket

A legtöbb ember, aki kapcsolatban áll energiavámpírokkal, empata. Mi, empaták úgy gondoljuk, hogy mindenki jó, és gyakran túl sokáig maradunk egy mérgező kapcsolatban, miközben mentségeket keresünk az energiavámpírok viselkedésére. Nem akarjuk bevallani magunknak, hogy ők csak magukkal vannak elfoglalva, és hiányzik belőlük az empátia, ezért nem érdeklik őket mások. Jaj! Ha észreveszed, hogy nem minden ember jó, az segíteni fog abban, hogy megvédd magad.

2. Legyen egy megérzésnaplód

Az empaták rendkívül intuitívak. Viszont az energiavámpírral töltött hosszú évek után elveszítheted azt a képességedet, hogy higgy a megérzéseidnek. Az egyik módja annak, hogy újra megbízz bennük, ha naplót vezetsz róluk. Figyelj arra, hogy mit súgnak az ösztöneid egy személlyel kapcsolatban. Például: hajlamos az illető veszélyesen viselkedni vagy önmagában kárt okozni? Hazudik, félrelép, vagy újra és újra jogi problémákba keveredik? Akkor kövesd nyomon, hogyan alakulnak ezek a helyzetek. Még ha a vámpír lenyűgöző és bájos is, ne próbáld a megérzéseid ellenkezőjét bizonygatni magadnak. Kísérd figyelemmel, hogyan bánik a többi emberrel, akivel szembekerül: a helyi étterem pincérnőjével vagy egy kezdő alkalmazottal.

3. Keress egy barátot, aki ellenőrzi, mi a valóság

Legyen egy tisztán gondolkodó, megbízható ismerősöd, aki rendelkezik „vámpírradarral”, és akire számíthatsz, ha bizonytalannak érzed magad. Ez legtöbbször egy jóbarát, aki ismer téged, és nem lett megtévesztve a vámpírod által. Hívd fel ezt a személyt, ha bizonytalan vagy egy helyzettel kapcsolatban.

4. Magadat helyezd előre

Az energiavámpírok az irányításért küzdenek. Mérgesek, manipulatívak és gyakran passzív-agresszívak is lehetnek. Emellett nagyon jók a szétszakításban, valamint abban, hogy két embert egymás ellen fordítsanak. Amikor találkozol ezekkel a tulajdonságokkal, tegyél egy lépést hátra (vagy ki a szobából vagy az épületből), és emlékezz rá, hogy egy olyan boldog életre vagy hivatott, ahol a te szükségleteid és érzéseid is számítanak. Ezután esküdj hűséget magadnak. Ezt mondhatod: „Hűséget esküszöm magamnak és a lelkemnek. Becsülöm a jóságom, az adottságaim és a tehetségem. Esküszöm, hogy hűséges maradok magamhoz ettől a pillanattól kezdve életem végéig.”

Rendszeresen veregesd meg a vállad

A legtöbb empata túl sok érdemet tud be másoknak, és elhárítja a dicséretet a saját közreműködéséért, amit hajlamos alábecsülni. Ehelyett rendszeresen veregesd meg a vállad azért, aki vagy, és amit jól csinálsz.

A kamaszkori szorongás árnyékában

A kamaszkor az emberi élet egyik legintenzívebb és legváltozatosabb időszaka. Ebben az életszakaszban a fiatalok nemcsak testi változásokon mennek keresztül, hanem jelentős lelki és társas átalakulásokon is. A gyermekkorból a felnőttkor felé vezető út sok bizonytalansággal, kérdéssel és új kihívással jár. Ezek a változások gyakran szorongást idéznek elő, amely a serdülők mindennapi életének természetes része lehet. A kamaszkori szorongás azonban különböző formákban jelenhet meg, és hatással lehet a fiatalok tanulmányaira, kapcsolataira és önértékelésére is.

A magabiztosság láthatatlan jelei – apró szokások, amelyekkel könnyebben hatunk másokra

Sokan úgy gondolják, hogy a magabiztosság elsősorban a hangos megszólalásról vagy a határozott kijelentésekről szól. Valójában azonban gyakran a finom, szinte észrevehetetlen viselkedési minták azok, amelyek meghatározzák, hogyan látnak minket mások.

A harag – amit érdemes elmondani a gyerekeknek erről

A harag egy természetes reakció már kisgyermekkorban is, érdemes a gyerekeket ezzel kapcsolatban terelgetni, hogy jól tudják kezelni a dühüket.

Miért jó, ha nevetünk? – avagy a nevetés élettani és pszichés jelentősége

Egy teljesen hétköznapi jelenség, ha nevetünk, pedig nagy a jelentősége mind az egészségünkre, mind a pszichés állapotunkra nézve.

Hogyan kezeljük a tehetetlenséget krízishelyzetekben?

Egy közeli hozzátartozónk szenvedése gyakran erősebb érzelmi reakciókat vált ki, mint amire előzetesen számítunk. Betegség, gyász vagy elhúzódó élethelyzeti válság idején a támogató személy is komoly lelki terheléssel találkozik. Ilyenkor mindkét oldalon megjelenik a tehetetlenség érzése. Hogyan lehet ezt az állapotot kezelni, és miként maradhatunk együttérzőek úgy, hogy közben saját egyensúlyunkat is megőrizzük?