Minden, amit a testi sértésről tudni kell

A testi sértés jogi tárgya a más ember testi épségéhez és egészségéhez fűződő társadalmi érdek. Az orvostudomány, illetve a büntetőjog azonban a testi épség, valamint az egészség fogalmát eltérően értelmezi.

Az orvostudomány szerint az emberi test akkor ép, ha annak szervei rendeltetésszerűen működnek, és az emberi testet alkotó valamennyi sejtszövet sértetlen, míg az egészség az emberi szervezet diszfunkcióktól mentes működését jelenti. Ezzel szemben a büntetőjog testi épségen és egészségen tehát azt az állapotot érti, amelyben a passzív alany, tehát a bűncselekmény sértettje akkor volt, amikor a támadás érte. Ebből egyben az is következik, hogy a testi épség, valamint az egészség büntetőjogi értelemben abszolút, tehát a betegségben szenvedő embernek is van egészsége, valamint a súlyos testi fogyatékosságban szenvedőnek is van testi épsége.A bűncselekmény elkövetési magatartása a testi épség vagy az egészség sértése.

Mit kell tudni a testi épség megsértéséről?

A testi épség megsértése valamilyen emberi testre gyakorolt jogellenes, támadó szándékú fizikai ráhatással valósul meg, tehát minden olyan testi bántalmazást felölel, amely az emberi testen vagy a test szerveiben sérülést eredményez. A bűncselekmény megvalósulása szempontjából irreleváns, hogy a testi sértés milyen fájdalommal jár, ugyanis a fájdalomokozás nem feltétele a bűncselekmény megállapíthatóságának.

Az emberi test megérintése, megfogása, a hajnak, szakállnak a meghúzása nem minősül testi sértésnek, ám a konkrét körülményektől és a szándék tartalmától függően a testi sértéstől eltérő bűncselekmény megállapítására (pl. tettleges becsületsértés) akár alkalmas is lehet. A bántalmazás egyebekben rengeteg formát ölthet, eszköz használata nélkül elkövethető például ütéssel, rúgással, térdeléssel, esetlegesen a lágyrészek megszorításával.

Általánosságban elmondható viszont, hogy az emberöléshez hasonlóan a testi sértések jelentős részét valamely eszköz igénybevételével valósítják meg, a leggyakoribb elkövetési magatartások ebben a körben a szúrás, metszés, vágás, ütés, dobás, esetlegesen a maró, savas anyagokkal való leöntés, vagy égési sérülés előidézése. Fontos megjegyezni, hogy a testi sértés közvetlen, valamint közvetett módon is elkövethető: közvetett módon követi el a bűncselekmény, aki testi sértésre irányuló szándékkal üldözi a sértettet, aki a menekülés következtében megsérül (pl. elesik, lábát töri, stb.).

Mit kell tudni az egészség megsértéséről?

A testi sértés második lehetséges elkövetése magatartása az egészség megsértése. Egészségsértésről beszélünk minden esetben, amikor az emberi testet valamely külső behatás éri, amely azonban sérülést nem, de betegséget okoz. E körben tipikusnak tekinthető a mérgezés, fertőző betegség továbbadása, valamint pszichés betegség előidézése, emellett pedig egészségsértésnek minősül minden olyan cselekmény is, amely már egy létező betegséget súlyosít.

Hogyan lehet a könnyű és a súlyos testi sértést elhatárolni?

A testi sértés alap-, illetve minősített eseteit többek között a gyógytartam határolja el egymástól. Ahogy a testi sértés, valamint az egészségsértés témakörénél is tettük, e körben is érdemes a definíciók pontos meghatározásával kezdeni, ugyanis a gyógyulási idő szempontjából beszélhetünk klinikai gyógytartamról, orvosi vagy kórházi kezelési időről, munkaképtelenség idejéről, valamint táppénzes betegállomány idejéről.

Az orvostudomány ezen kívül megkülönböztet anatómiai, valamint funkcionális gyógy tartamot. Anatómiailag akkor számít gyógyultnak egy sérülés, amikor a megsérült szövetek anatómiai egysége már helyreállt, a sebszélek összetapadtak, sebváladék már nem örül, a hámosodás befejeződött, és a sérülést fedő var levált, avagy csonttörés esetén a tört végeket csontos callus rögzíti. A funkcionális gyógyulás ezzel szemben azt jelenti, ha a sérülés következtében megsérült szerv működése zavaroktól mentes, vagy érdemleges javulás nem várható.

Büntetőjogi szempontból a tényleges gyógytartamot kell figyelembe venni, amelyről elmondható, hogy mindig a sérülés és a betegség természetétől függő, az anatómiai és funkcionális gyógyulást is figyelembe vevő, esetenként meghatározott időtartam, amelynek meghatározása minden esetben orvosszakértő kompetenciájába tartozik. Amennyiben a sérülés, vagy az egészségkárosodás 8 napon belül gyógyul, úgy könnyű testi sértésről, amennyiben 8 napon túl, úgy súlyos testi sértésről beszélünk, a megkülönböztetésnek jelen esetben elsődlegesen az eltérő büntetési tételek miatt van jelentősége.

Melyek a testi sértés további fajtái?

Mit kell tudni az életveszélyt okozó, a maradandó károsodást okozó, a halált okozó és a csoportosan elkövetett testi sértésről?

A testi sértés bűncselekménynek több minősített esete is van. Maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozó testi sértés

A Btk. az eddigieknél súlyosabban rendeli büntetni a testi sértés elkövetését, ha az maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz. A maradandó fogyatékosság, illetve súlyos egészségromlás megállapítása a büntetőeljárásokban az igazságügyi orvos szakértő feladata.

Maradandó fogyatékosságról a vonatkozó kommentárok szerint akkor beszélhetünk, ha a bűncselekmény sértettje elveszti valamely képességét vagy szervét, illetve ha az használhatatlanná válik. A maradandóság tehát ebben az esetben egy állapotot jelent, amely meghatározott időn belül fejlődik ki és általában munkaképesség-csökkenést is eredményez.

A súlyos egészségromlás bekövetkezhet bántalmazás, valamint egészség-sértés útján is, és rendszerint azokat a krónikussá vált betegségeket jelenti, amelyeket előidézhet valamely szövődmény, elhúzódó vagy elmaradó gyógyulás. Ennek megfelelően tehát a sértett olyan szellemi vagy fizikai állapotát kell súlyos egészségromláson érteni, amely jellegét tekintve tartós, krónikus, vagy gyógyíthatatlan.

Életveszélyt vagy halált okozó testi sértés

Még súlyosabban minősül a bűncselekmény, amennyiben a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz. A vonatkozó bírósági döntések értelmében az életveszély a halál bekövetkezésének reális lehetőségét jelenti, ez azonban nem jelenti egyben a halál szükségszerű beálltát is.

Életveszélyről tehát akkor beszélhetünk, amikor is a testi sértés folytán megkezdődött az az okfolyamat, amely halálhoz vezethet, ugyanakkor fennáll a halál elhárítására vagy az életveszély megszüntetésére alkalmas beavatkozás lehetősége is